2017. november 19., vasárnap

Logo

Címlap Család Iskolaválasztó

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Iskolaválasztó PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Sződy Judit   
2011. március 02. szerda, 00:08
Ha a gyerkőc idén hatéves, itt az ideje, hogy eldöntsük: mikor menjen iskolába, azon is el kell gondolkodnunk: hova?

Hatéves, hétéves vagy már lassan fél nyolc? Ami biztos, hogy a szomszéd néni, vagy a boltos bácsi egyre gyakrabban lapogatja a vállát: De nagyot nőttél, mikor mész már iskolába? Ezzel még nincs is baj, persze, hogy szeptemberben. De, hogy hova? No, ez a fogas kérdés...

Ha a statisztikát nézzük, sokkal több iskolai férőhely van az országban, mint gyerek. Ez tehát rendben van. És nagy a választék is, szinte elveszünk a sok program, módszer, tagozat és rendszer tanulmányozása közben. Az adathalmazt látva elgondolkodom: vajon miért nem álltam neki ugyanennek a nyomozásnak, amikor a saját gyerekeim indultak elsőbe. Belátom, hogy én ehhez lusta voltam, valahogy úgy érzetem, hogy ha a legközelebbi iskola elfogadható, akkor semmi értelme tovább kutatni. Rosszul tettem volna? A gyerekeimet elnézve: nem. De lehet hogy szerencsénk volt a sulival. Ha pszichológusként kérdeznek szülők az iskolaválasztásról, számtalan személyes kérdést tekintünk át, a közlekedési lehetőségektől a szülők megvalósítatlan vágyain át a gyerek vérmérsékletéig. Ám olvasók ezreinek tanácsot adni csak úgy lehet, ha tisztában vagyok az országban aktuálisan létező összes iskolatípussal, az érvényes rendeletekkel, lehetőségekkel.


Van olyan, hogy legjobb?

Vajon létezik annyira jó iskola, ahova megéri másfél órát utazni a gyerekkel minden nap? Valójában nincs ilyan. Egy iskola nem lehet annyival jobb a lakóhelyhez közelebbi intézményeknél, hogy érdemes a gyereket az utazásnak, és a távolsággal együtt járó többi hátránynak kitenni. A legnagyobb baj nem is azzal lenne, hogy nagyon korán kell kelnie, bár ez is komoly teher. A kicsinek az is fontos, hogy ismerős közegben maradjon, ettől biztonságban érzi magát. De menjünk tovább, gondolkozzunk egy kicsit előre! Biztos, hogy én, mint sofőr évekig a gyerek rendelkezésére akarok állni? Biztos, hogy azt szeretném, hogy majd kiskamasz korában is össze kelljen hangolnunk a reggeli és a délutáni időbeosztásunkat? Mi lesz, ha szívesen ott maradna a barátaival dumálni?  Egyáltalán, jó az, ha főleg a lakóhelyétől távol élőkkel barátkozik? Ha nem tud az osztálytársakkal együtt bringázni délutánonként, vagy ha nem jönnek el a szülinapjára, vagy nem tudnak együtt készülni egy dolgozatra, mert túl messze lakik? Még a különböző pedagógiai módszerek (Waldorf, Zsolnai, Montessorri stb.) között sincs akkora különbség, hogy egyikért vagy másikért érdemes lenne kerületeken, városokon át utazni. Ennél sokkal fontosabb a tanító személyisége, és az hogy a szülő is azonosulni tudjon az iskola szemléletével.

Ismerkedés

Vajon honnan ismerem meg a leendő tanítót és az iskola szemléletét? A nyílt napon biztos megpróbálja mindenki a legjobb arcát mutatni...A tapasztalatok szerint a nyílt nap ennek ellenére is adhat sok információt, a tanító alapvető attitüdjéről, arról, hogy hogyan fordul a gyerekek felé. Sokat segít, ha olyan környékbeli szülők véleményét is megkérdezzük, akikkel amúgy is jóban vagyunk, vagyis hasonlít a szemléletünk, hasonlóak az elvárásaink. Nem rossz ötlet az óvónőktől érdeklődni, akik a régi ovisok révén sokat tudnak a környékbeli iskolákról. Jó forrás még az iskola pedagógiai programja, amelyet elérhetünk az interneten. Olvassunk a sorok között! Így nem csak a tényeket látjuk, hanem az értékrendet is. Ha elsősorban az iskola jogait és a tanuló kötelességeit sorolja, ha a fő hangsúly a renden és a teljesítményen van, ennek megfelelő lesz az iskolában a hangulat. Ha az együttműködést, nyitottságot emelik ki, és a vezetőség büszke arra a változatosságra, sokszínűségre, amit kínál, viszont nem hangsúlyozza, hogy karácsonyra minden elsős olvasni tud, akkor valóban erre is számíthatunk. Ha hosszú távon gondolkodunk, érdemes megnézni, hogy az általános iskolai évekhez csatlakozik-e az adott intézményben középiskolai oktatás. Ez lehet 6 vagy 8 osztályos, esetleg egy nyelvi előkészítő évet közbeiktatva. Ezeket az információkat is a pedagógiai programban találjuk meg.


Ez a gyerek más!

Sok szülő nem elégedett az állami iskolák kínálatával, úgy gondolják, az ő gyerekük más, mint a többi, különleges iskolára lenne szükség, különleges tárgyakra, vagy különleges bánásmódra. Ez egy nagyon nehéz döntés a család számára.  A tehetség legkorábban a matematika, a muzikalitás és a sport területén mutatja meg magát. A kérdés valójában az, hogy a szülőknek a gyerekség vagy a tehetség fontos? Ebben a helyzetben érdemes a nevelési tanácsadó vagy egy független pszichológus tanácsát kérni. Számtalan sportiskola, kéttannyelvű iskola, művészeti iskola működik, rengeteg tagozatos osztály indul. A pszichológusok már rég rájöttek arra, hogy nem az alapozza meg a gyerek későbbi sikereit, hogy minél több tantárgyi tudást tömnek a fejébe, hanem az, hogy mennyire lesz motivált, vagyis mennyire izgalmas számára a tanulás, illetve, hogy hogyan fejlesztik a tanulási képességeit. Tehát ha egy kisiskolás lelkes és örömmel tanul, akkor jó esélye lesz rá, hogy a tehetsége kibontakozzon felsőben és középiskolában a különböző szakkörök, fakultációs órák keretei között. Én, mint középiskolai tanár és iskolaigazgató azt látom, hogy nem jelent különbséget, hogy egy gyerek elsőben vagy harmadikban kezdte az idegen nyelv tanulását. A középiskolai nyelvi előkészítő osztályban végül mindenki be tudja hozni az esetleges lemaradását, így az összes diákunk minimum két nyelvvizsgával fejezi be az utolsó tanévet.


Mi vagyunk mások

Nem mindig a gyerek tehetsége miatt keresnek a szülők különleges iskolát. Lehet, hogy a világképük vagy az életszemléletük tér el az átlagtól. Nagyon fontos, hogy a szülő átgondolja, miért küldi a gyereket különleges iskolába. Van, aki saját álmait szeretné megvalósítani: ha már neki nem jött össze, a gyerekéből akar sikeres tudóst, művészt, sportolót faragni. Van, aki az iskolától várja el, hogy megoldja azokat a gondjait, amelyekkel ő otthon nem tud megbirkózni. Hogy az egyházi iskolában majd rendre tanítják a gyereket, vagy a személyközpontúban majd tolerálják, hogy megszokta, hogy nincsenek szabályok, korlátok. Egy jó pedagógus persze segíthet ebben, de a szülőt nem helyettesítheti. Az egyházi intézmények előírhatják a világnézeti elkötelezettséget, ezzel a katolikus iskolák általában élnek is. A speciális programmal dolgozó alapítványi iskolák többsége is elvárja legalább a szemléletbeli azonosságot, ezt jó előre átgondolni! És persze azt is, hogy a szülők képesek-e éveken át megfelelni az iskola elvárásainak, és fizetni az alapítványi díjat.


Kell egy csapat

Sok szülő azért választ alapítványi iskolát, mert úgy gondolja, a kis létszámú osztályokban jobban érzi magát a gyerek és több figyelmet kap. Ez csak egy bizonyos mértékig igaz. Egy kisebb iskola valóban családias, átlátható, de a túl alacsony osztálylétszám nem minden gyereknek előnyös. Egy 6-10 fős osztályban nehéz „bandázni”, barátot találni, ami az alsósok lélektani igénye. A 30-as osztálylétszám viszont már túl nagy lehet a gyerekek és a tanár számára is.  Sokszor felmerül az a kérdés is, hogy kik lesznek az osztálytársak?

-  Az iskolák számára az integráció kötelező. Nem indíthatnak külön osztályokat a középosztály és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek számára. Ez sok szülőt állít döntési helyzet elé, a legtöbbet ebben az esetben is a pedagógus személyisége, rátermettsége nyom a latban. Az integráció a sérült gyerekekre is vonatkozik. Minden osztályba föl lehet venni egy-két nagyothalló, mozgássérült vagy más nehézséggel küzdő gyereket. Az ilyen osztályokban pedagógus asszisztens is dolgozik. A tapasztalatok szerint ez a rendszer nem hátráltatja a gyerekeket a tanulásban, a szociális érzékenységüket pedig kimondottan fejleszti.

-  Ha nem tudunk a gyerekért menni ebéd után, újabb „csapat” kerül a képbe: ez a napközi.

-  A napközi többnyire egyenlő egy jobban – kevésbé jól megszervezett gyermekmegőrzővel, ahol a tanár többnyire törekszik a lecke megíratására, de nem garantálja. Ennél sokkal többet nem nyújthat, de egy jó tanárral jó élmény lehet. Az iskolaotthonos rendszerben nincs szükség napközire. Itt délelőtt és délután is van tanítás, lehetőség szerint délelőttre időzítik a nehezebb tantárgyakat. Ebéd után két órás szabadidő következik, játékkal, pihenéssel, majd újra tanórák, fél négyig. Ezekben az osztályokban általában nem adnak leckét, otthon lehet játszani vagy lustálkodni. 

A beíratás lépései

Az iskola a körzetébe tartozó gyerekeket köteles felvenni. Ha ezután maradtak szabad helyek, akkor a hátrányos helyzetű gyerekek következnek, majd a további fennmaradó helyekre nyilvános sorsolással kerülhetnek be más körzetekből. Állami általános iskolában tilos felvételit tartani, nem köthetik a felvételt sem nyelvtudáshoz, sem ahhoz, hogy a gyerek tudjon olvasni. Arra viszont lehetőség van, hogy játékos foglalkozáson fölmérjék, hogy megfelelő készségekkel rendelkezik-e a gyerek az iskola speciális programjához. Amennyiben a másik iskolát választunk, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni és le kell adnunk egy a befogadó iskolától kapott „befogadó nyilatkozatot”. Azt is be kell jelentenie a körzeti iskolában, ha a tanuló tanulmányait külföldön folytatja. Ha bármilyen problémával találkozunk, a település jegyzőjét érdemes megkeresni.



Tanítás másképp

Waldorf –Határok közt, szabadon
A walorfos gyerekek természetes tárgyak között, foglalkozásaikat az adott évszak ünnepei köré csoportosítva élik iskolás napjaikat. Az osztálytanító lassú tempóban, a gyerek saját érdeklődésére alapozva tanít. Az olvasás, írás elsajátítása a második év végére fejeződik be. Az iskola a szülők szoros együttműködésére számít, ami nem csak elméleti, de gyakorlati teendőket is fed: az iskola takarítása, az ünnepekre való közös készülődés is fontos része az iskola életének. A legtöbb Waldorf iskolából ebéd előtt haza kell vinni a gyerekeket. Ma már több általános iskolához tartozik középiskola is.

Montessori – Önállóság mindenek felett
Montessori alapelve: „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!” A gyerekek oktatásának alapja, hogy fejlesztő eszközökkel, játékokkal veszik körül őket, és a tanár a gyerekek kezdeményezésére épít. Tanórák és osztályok helyett különböző életkorú (6-9, 9-12, 12-18 éves) gyerekek csoportjai dolgoznak folyamatosan, illetve a saját igényüknek megfelelő pihenési fázisokkal. A kötelező haladási ütem helyett a saját fejlődési ütem a meghatározó.
Nincs osztályzás, csak közös értékelés. A kisebb gyerekek napi, a nagyobbak heti tervet készítenek, melynek keretében a vállalt feladatokat önállóan elvégzik, nehézségek esetén kérik a tanár segítségét.

Zsolnai – Művészet és tudomány
Hivatalos nevén: Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP). A gyerekeknek a kultúra egészével találkoznak. A szokásos tárgyak mellett itt a sakk, a kézműves mesterségek a néptánc, a báb a dráma is helyet kap, sőt sok iskolában kínálják a japán nyelv tanulását. Gyakori a könyvtárhasználat, a színház és múzeumlátogatás. Az olvasás tanítás szóképes olvasással indul, de néhány hét múlva áttérnek a szótagolós olvasásra. Az iskola alsó tagozata iskolaotthonos.

Meixner módszer - Nem hajt a tatár!

Eredetileg gyógypedagógiai használatra fejlesztette ki Meixner Ildikó, felismerve azt, hogy az addig nehezen tanítható, részképesség-zavaros gyerekek jó része is megtanítható olvasni, ha kiküszöböl bizonyos buktatókat. A módszer lényege, hogy kis lépésekben tanítja az olvasást, az írástanítás később lép be a képbe. Az olvasás tanításakor a hangokat- betűket olyan sorendben tanítja, hogy az egymáshoz hasonlóan hangok vagy hasonló írású betűk ne kövessék egymást. Sok időt fordít az összeolvasás elsajátítására majd a szótagolásra, végül az egyszerű majd bonyolultabb szavak, mondatok olvasása következik.

Szóképes olvasás – Sikerélmény azonnal
A szóképes (globális) olvasástanítás arra épít, hogy a gyerekekre hat éves kor körül még nem jellemző az elvont gondolkodás. Az olvasástanulást a gyerek ábrák és a hozzájuk tartozó szavak képének megjegyzésével. A kicsinek valóban sikerélménye van, hiszen a mama, papa, kutya szó képe szinte egy csapásra megmarad a memóriájában. A módszer bevezetése óta azonban kiderült, hogy a ragozással, szótagolással, elválasztással sok gondjuk akad később a globális módszerrel tanított gyerekeknek. Csak azoknak a ajánlható, akik már ovis korukban maguktól elindultak az olvasástanulás útján.

Segíthetünk?
További kérdései vannak az intézményválasztással kapcsolatban? Iskolaérettségi vizsgálatot szeretne? Tanácstalan, hogy készüljenek az iskolára? Gyerekneveléssel kapcsolatos kérdései vannak? Pszichológus és gyógypedagógus szakértőink rendelkezésére állnak itt:
padlasmuhely.hu


 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!