2017. október 24., kedd

Logo

Címlap Itthon A rezsiharc áldozatai

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

A rezsiharc áldozatai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2014. június 24. kedd, 22:10

Hét megye 842 településén dobta be a törülközőt a kéményseprő cég, mert nem tudják olyan olcsón elvégezni a munkát, mint amit a rezsicsökkentés okán megszületett jogszabály és hatósági ár rájuk kényszeríti. A települések nem maradhatnak kéményseprés nélkül, s ha az illetékes önkormányzatok nem találnak céget a feladatra, akkor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság dolga kijelölni az új szolgáltatót.

Júliustól – úgy tűnik – 842 településen nem az a cég söpri majd a kéményeket, amelyik most. A változás hét megye – Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy – városait-falvait érinti. A váltás oka, hogy a jelenlegi szolgáltatók nem tudják olyan olcsón elvégezni a munkát, mint amit a rezsicsökkentés okán megszületett jogszabály és hatósági ár rákényszerít a cégekre. A települések egyike sem marad(hat) kéményseprés nélkül, s ha az illetékes önkormányzatok nem találnak céget a feladatra, akkor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság dolga kijelölni az új szolgáltatót.

A fentiekről a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) az elmúlt hetekben már többször is adott tájékoztatást, a szakmai szervezet szerint a magáncégek azért „dobják be a törülközőt”, mert a hatósági ár drasztikus csökkenéséből adódó veszteségeiket senki sem kompenzálja. Mindeközben az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kéményseprő vállalkozásokat dotálja a gazdájuk. Vagyis a kormány közműcég-államosítási szándéka elérte a kéményseprő magánvállalkozásokat is, hisz utóbbiak aligha állják a versenyt a dotált önkormányzati és állami gazdasági társaságokkal.


Az említett megyék közül négyben szolgáltat a Magyar Kémény Kft. A két hazai magánvállalkozó tulajdonában lévő, fővárosi székhelyű cég ügyvezetője, Korom Norbert szakmáját idéző neve miatt időnként céltáblája a kollégák tréfáinak. A viccelődésre hamarosan nem lesz ok, hisz az ügyvezető cége az elmúlt hónapokban százmilliós nagyságrendű veszteséget halmozott fel, s így Korom kénytelen lesz hátat fordítani a kéményseprésnek.

A kft. vezetése – még a rezsicsökkentés előtt – másfél milliárd forint árbevételt és húszmillió nyereséget tervezett a cégnek 2014-re. Az előbbiekből adódik, hogy a 200 emberével csaknem kétmillió kéményt tisztító kft. nem számolt extraprofittal. Azt követően, hogy a rezsiharc szellemében megszületett jogszabályok 2014 áprilisától megfelezték a kéményseprők 3200 forintos rezsióradíját, a kft. mínuszba futott. Korom Norberttől megtudtuk, van olyan kémény, amit korábban 1050 forintért, most meg 450-ért ellenőriznek és tisztítanak a kft. alkalmazottai. Az árban benne van az előzetes egyeztetés, a kiszállás, a tetőre mászás, a beavatkozás, a jegyzőkönyvezés. A kéményseprők sosem voltak túlfizetve, keresetük 10-30 százalékkal haladta meg a minimálbért. A bevétel csökkenése miatt ez a sovány bér is „necces”. A kft. fizeti még a dolgozóit, a bankokkal és a beszállítókkal szembeni tartozásai viszont növekedtek, így idő kérdése, mikor dől be a cég, véli az ügyvezető.

Mindamellett Korom Norbert még nem jelezte a négy megyében, hogy cége feladja a szolgáltatást, csak arról tájékoztatta az érintett önkormányzatokat és a katasztrófavédelmet, hogy kompenzáció nélkül június végéig tudják felelősséggel ellátni a feladatukat. Attól fogva késhetnek a munkákkal, s ha a hitelezők megelégelik elmaradásaikat, akkor végük. Biztató válasz sehonnan nem érkezett. Amúgy a kft. vezetése felajánlotta megvételre a céget az államnak, ám az illetékes fejlesztési tárca eddig nem reagált.

Korom Norbert – aki egyébként alelnöke a kéményseprők ipartestületének – nem érti, hogy miért akarják tönkretenni a magáncégeket, hisz ez az államnak pénzbe kerül. Tudomása szerint Budapesten, az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Kft. több mint egymilliárd forint támogatást kap, pedig ott a munka sokkal kisebb önköltségű, mint a falvakban vagy a tanyavilágban. Mellesleg, ha valahol egy kéményseprő magáncég nem bírja tovább, és helyette a katasztrófavédelem egy másik vállalkozást jelöl ki, akkor az a cég már jogosult az állami támogatásra, még ha magánkézben van is. Erre a célra 100 milliót különített el a költségvetés. Ám ez a pénz csak az igények töredékét fedezi.

Így nem meglepő, hogy ott, ahol a kéményseprő cégek már közölték, feladják, egyelőre senki sem tudja, hogyan tovább. Hajdú-Biharban 130 ezer háztartásban szűnik meg néhány nap múlva a szolgáltatás, mivel a Füt-M Kft. nem képes tovább finanszírozni a kiesett bevételt. Az ellátás rendezéséről a debreceni önkormányzat felelőssége dönteni, ám a megyeszékhely polgármesteri hivatalában semmit sem tudtak arról mondani, ki söpri júliustól a kéményeket. Megkerestük az ügyben Bodó Sándort, a megyei önkormányzat elnökét, ám ő jelezte, semmit sem tehetnek, mert a törvényi szabályozás a megyeszékhelyet teszi illetékessé. Ezt a megyei elnök nem tartja jónak. Bodó megjegyezte: fura, de Debrecen a saját területén képes megoldani a szolgáltatást, a megyében meg nem.

Egerben az önkormányzat a korábbi szolgáltatóval, a Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Kft.-vel tárgyal a folytatásról – tájékoztatta lapunkat a cég igazgatója, Marosvölgyi György. Üzleti érdekekre hivatkozva Marosvölgyi nem adott információt arról, hogy mekkora adósságot halmoztak fel a hatósági ár csökkenése óta, s mi lesz a vállalkozás dolgozóinak sorsa, ha nem sikerül megállapodni. A városháza hivatalosan annyit közölt, hogy még folynak az egyeztetések.

Szolnokon is teljes a bizonytalanság. A jelenlegi szolgáltató leáll, s a városháza még nem döntött arról, mit tesz: saját céget alapít-e a kéményseprés megyei szintű ellátására, vagy valamelyik meglévő vállalkozására bízza a munkát. Az is lehet, hogy a városháza nem erőlködik tovább, hanem a katasztrófavédelemre lőcsöli a probléma megoldását.

A történethez tartozik, hogy több kisebb kéményseprő magáncég egyelőre nem jelezte leállási szándékát. Adódik a kérdés: ők hogyan bírják kompenzáció nélkül? A leállók úgy vélik: törvénykijátszó (elsősorban számlázási és adózási) trükkök nélkül ez aligha sikerülhet. Megkérdeztük a még talpon lévő magáncégek vezetőit, ők ezt a feltételezést tagadták, ám azt elismerték: veszteségesek, és a mostani árak mellett nem jut pénz fejlesztésre, amortizációra, továbbképzésre. Ráadásul, mivel az alacsony fizetések és a perspektívátlanság pályaelhagyásra ösztönzi a kéményseprőket, az ebből következő létszámhiány kapkodóbbá teszi a munkát. Egyik cégvezető megjegyezte: a szakmát sújtó bizonytalanságok, a létszámhiány miatt elhalasztott munkák és a kapkodás odavezethet, hogy megszaporodnak a halálos áldozatokat követelő szén-monoxid-mérgezések és kéménytüzek.

Csak egyet kívánhatunk: ne legyen így!

Az írás a Népszabadság 2014. 06. 24. számában jelent meg.

 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!