2017. augusztus 18., péntek

Logo

Címlap Itthon Veszélyben az önkormányzatiság?

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Veszélyben az önkormányzatiság? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2015. február 02. hétfő, 19:56

Gyakorlatilag megszűnhet Magyarországon az önkormányzatiság, ha az utolsó fillérig megszabja a kormány, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. A márciustól áthárított segélyezés ebben csak az első lépés, de várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk.

Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra.

Czibere Károly szociális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott határ, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos keretem túl még további 5 milliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormányzatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnökség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott – mondta az államtitkár.

Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül rendelettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megalkotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kísérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a településekre, hogy helyben regisztrálják majd a segélykérelmeket.

Úgy tudjuk, a márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket.

Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészítésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkormányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyanennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 – egyébként tetemes hipa-bevétellel rendelkező – megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot.

Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliárdot beraknak a települések ivóvízellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának működtetésébe, így az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad.

(vg.hu)
(A Világgazdaság online nyomán)

 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!