2017. november 19., vasárnap

Logo

Címlap Lapszemle Mi lesz az agglomerációval?

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Mi lesz az agglomerációval? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Szerk.   
2011. július 13. szerda, 20:15
"Történelmi változásokat fogadtak el" címmel közölt cikket a portfolio.hu


Véget ér az agglomerációs települések gombaszerű növekedése. Az infrastruktúra hiánya és a természet további kizsákmányolása elérte a tűréshatárt, így komolyan megnehezedik a zöldmezős lakóingatlan beruházások kivitelezése. Komoly változásokat hozhat a nemrég módosított Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) szóló törvény. Az új törvény korlátozza az agglomerációba tartozó településeken az új lakóterületek kialakítását, azok elhelyezkedését és méreteit is, így az eddigiekhez képest igencsak megnehezedik a Budapest környéki településeken fejleszteni kívánó vállalkozások helyzete. A folyamat pedig nem titkoltan a jelenlegi belterületek felértékelődésével jár.


A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítását 2011 május 23-án fogadta el az Országgyűlés. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép majd hatályba, vagyis a július 5-i Magyar Közlönyben való megjelenés után szeptember 1-jén. A Térport szakmai portálon megjelent információk szerint, a módosítás célja a 2008-ban módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel való összhang megteremtése, a 2005. óta megváltozott ágazati érdekek, valamint az eltelt időszakban elfogadott településrendezési tervekben foglaltak térségi szintű, területrendezési tervbe való integrálása volt.

A módosított törvény ily módon korlátozná az infrastrukturális és a közösségi közlekedés arányos fejlődése nélkül nagyarányban megnövekedett agglomerációs települések további népesség növekedését, ami az elmúlt húsz évben igencsak komoly méreteket öltött. A 2007-es adatok szerint a Budapesthez tartozó agglomerációban több mint 750 ezren éltek. A budapesti agglomerációnak persze több száz éves történelme van és nem az utóbbi egy-két évtizedben kezdett formálódni. A rendszerváltást megelőző időkben azonban inkább távolabbi vidéki településekről költöztek a főváros környéki településekre az emberek, kiszolgálva ezzel a Budapesten működő gyárak munkaerőforrás igényeit, míg az utóbbi két évtizedben megfordult a migráció iránya és jellemzően Budapestről költöztek ki a társadalom minden szegmenséből a környéki településekre, ki a jó levegő és az utódoknak optimálisabb természeti környezet, mások a családi ház és magánkert nyújtotta örömök, egyesek pedig pénzügyi nehézségeik miatt. Persze a különböző rétegek eltérő irányba vették az irányt.


"A módosítás számos olyan újdonságot is tartalmaz, melyek jelentősen beszűkíthetik az új fejlesztési területek kijelölésének lehetőségét is, például nagyobb méretű új lakóparkok vagy kereskedelmi létesítmények csak olyan területen helyezhetők majd el, ahol a tömegközlekedés elérhető közelségben van.", mondta Székely Rita, az Ecorys Magyarország területfejlesztési üzletágának tanácsadója.

Székely továbbá hozzáfűzte, "A budapesti agglomeráció az ország egyik leggyorsabban és legdinamikusabban változó térsége, az elmúlt időszakban a legjelentősebb ingatlan beruházások, város- és területfejlesztési projektek is itt valósultak meg. Mivel ezek a fejlesztések sokszor több települést vagy település csoportokat is érintenek, vagy országos jelentőségük is van, ezért ennek a folyamatnak koordinációra van szüksége."

"A törvénytervezet amellett, hogy biztosítja az összhangot az Országos Területrendezési Tervvel, kezelni próbálja az agglomerációban gyakran felmerülő új lakóterületek (lakóparkok) és gazdasági (ipari parkok) területek megjelenésének problémáját is. Az új törvény megpróbálja mederben tartani az ingatlan és területfejlesztési elképzeléseket, ugyanakkor meghiúsíthat nem csak zöldmezős beruházásokat, de periférikus elhelyezkedésű barnamezős területek megújítását, funkcióváltását is.", tette hozzá Székely.

Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény néhány módosítása

5. § (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.

(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.

(9) A 7.000 m² nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva


A módosítás számos olyan újdonságot is tartalmaz, melyek jelentősen beszűkíthetik az új fejlesztési területek kijelölésének lehetőségét is, mint pl. a BATrT 4-10. § helyébe lépő rendelkezések közül az 5. § (3), (4), (5) és (9) bekezdései. Az említett bekezdések olyan módosításokat tartalmaznak, mint például, hogy nagyobb méretű új lakóparkok vagy kereskedelmi létesítmények csak olyan területen helyezhetők majd el, ahol a tömegközlekedés elérhető közelségben van. De ilyen kitételnek számít az is, hogy új lakó- vagy vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.

Dr. Szaló Péter, területfejlesztési és építésügyi helyettes államtitkár, a Portfolio.hu számára adott interjúban a most elfogadott törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, "A törvény bizonyos területeken egyáltalán nem tesz lehetővé építést, a mezőgazdasági területek kismértékű csökkentését teszi lehetővé, és a belterületek maximum 2 százalékkal növelhetők a jelenlegi helyzethez képest." Arra a felvetésünkre, hogy a törvény hatására felértékelődnek a már belterületi ingatlanok Szaló úgy reagált, "Ez így van, ez ezzel jár. Ebben van tudatos mozzanat is. Az alapvető célunk az volt, hogy a barnamezős területek felértékelődjenek, hogy ne a kisebb ellenállást jelentő zöldterületek felé mozduljanak a fejlesztők."

Kerekes György, Budapest Főváros Önkormányzat Városépítészeti Főosztályának főosztályvezetője, a REsource IngatlanInfó számára korábban adott interjújában határozottan nyilatkozott az agglomeráció és Budapest viszonyáról. Véleménye szerint, "Az előző harmincéves időszak - az utóbbi két-három év kivételével - leginkább a főváros lakosságának csökkenéséről szólt, ugyanakkor bizonyos beavatkozásokkal képesek lehetünk megfordítani ezt a trendet. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy a napi szinten az agglomerációból Budapestre gépjárművekkel ingázók közlekedése miatt jelentősen megnőtt a város forgalma, annak valamennyi kedvezőtlen következményével együtt. Intenzifikálni szeretnénk a városi területeket, ami nem azt jelenti, hogy felhőkarcolókat akarunk építeni, hanem hogy intenzívebbé kívánjuk tenni a nagy kiterjedésű családi házas övezeteket és bizonyos belső, városias területeket is. Emellett szeretnénk elérni, hogy visszavonzzuk a lakosságot Budapest területére. Olyan helyzetet kívánunk teremteni, hogy érdemes legyen a városban lakni. Ezzel pedig az ingázás mellett a környezetszennyezés is csökken fog."

Egyre több szakértő, beruházó mondja manapság, hogy egyelőre nem várható nagyobb változás az építési telkek piacán. A soklakásos projektekkel leálltak a fejlesztők, a magán befektetők azonban még mindig találhatnak egy-két jó telket igen nyomott áron. Bár a törvénymódosítás várhatóan nem lendíti fel sem a keresletet, sem a telekárakat, a már belterületbe vont építési telkek értékét azért megemelheti. Ha nem is a jelenlegi, ha nem egy stabil és fejlődő ingatlanpiacon azonban előnyt jelenthetnének a változások azok számára, akik még üres építési telekkel rendelkeznek.


A kitelepülési folyamat persze főnyeremény volt a helyi önkormányzatoknak, hiszen nőttek az adóbevételeik, a közintézményeiket életben tudták tartani, és sok helyen lenyűgöző fejlődés indult meg, mind kulturális, mind infrastrukturális, mind gazdasági értelemben. A dolog azonban mára végérvényesen visszacsapott. A már évek óta állandósult dugók, a lassan összenövő települések kezdik elveszíteni azokat az értékeket, amik igazán vonzóvá tették őket annak idején. A csendes, békés kisvárosokból néhány év alatt nagyvárosok lettek, elviselhetetlen átmenő forgalommal, végeláthatatlan házsorokkal. Mivel a Budapestről kiköltözők legnagyobb része továbbra is a fővárosban szeretné megkeresni a hatalmas családi házaik rezsire valóját, és a gépkocsijukat hajtó üzemanyag árát, ezért nap mint nap, órákat töltve a kocsiban ingáznak a lakhelyükről a munkahelyükre.

A törvény most megpróbál gátat szabni ezen folyamatok terjedésének, és olyan korlátokat állít az agglomerációba tartozó lakó és kereskedelmi fejlesztések útjába, amik vélhetően megakadályozhatják a további jelentős kiköltözéseket, és segíthetnek abban a Nyugat-Európában már sok helyen végbement városfejlődési folyamatban, a városokba való visszaköltözésben, ami remélhetőleg minket is elér rövidesen. Bár az is igaz, hogy túl sok mindennek nem lehet már az elejét venni, hiszen nem egy olyan település van, ahol kis túlzással eljutottak a fizikai terjeszkedés határáig. Amennyiben sikeres lesz az új törvény és folytatódik az elmúlt egy-két év trendje, a dezurbanizációs időszakból rövidesen átléphetünk a reurbanizáció korszakába, amikor a városban meglévő lakásállomány revitalizációja, a közlekedési helyzet javítása, és az infrastrukturális problémák teljes felszámolása egy élhetőbb fővárost teremt.


 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Hozzászólások (1)
1 2011. július 14. csütörtök, 19:57
egy másik oldal
Érdekes, de igencsak Bp. központú mind a tv.tervezet, mind a cikk: azzal a törekvéssel egyet lehet érteni, hogy az agglomerációban a Tb.-féle, egyértelműen szűk látókörű, rövi távú egyéni érdekeket szolgáló telekspekulációknak igyekeznek keretet szabni. Ugyanakkor megakadályozni már nem tudják (lásd Napliget), tehát előfordulhat, hogy a központi korlátozás inkább vállalkozáskorlátozó lesz.
A másik oldalon pedig egyre egyértelműbbé válik: nemcsak reggel nagy a forgalom Bp. felé, hanem délutánonként is: azaz az agglomerációba települt vállalkozások is ingázásra késztetik a munkavállalókat, csak ezt még a "pestiek" egyelőre nem látják be.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!