2017. november 19., vasárnap

Logo

Címlap Mérleg tér Mérleg tér - Cseri Krisztina és Feiner Péter

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Mérleg tér - Cseri Krisztina és Feiner Péter PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Starzyński Zsolt   
2010. február 13. szombat, 13:54
  Cseri Krisztina és Feiner Péter mondja el, hogy mi az, amit szeret és mi az, amin viszont változtatna városunkban.

Nagyon szeretjük Törökbálintot. Talán azért, mert mindketten vidékiek vagyunk. 

Fontos nekünk, hogy ismerjük a környékünkön a házakat, az ott élő kutyákat és a hótakaró megjelenéséig a kertekben „kapirgáló” embereket. Szeretem, hogy kapirgálás közben megtudhatom, hogy melyik tulipánhagymája honnan van, és ha megdicsérem kertjében a hóvirágot; még abban az évben kapok egy tucat hóvirág hagymát. Nem szeretem, hogy az utcánkban az új házakat olyan beton kerítéselemekkel veszik körül, ami gyerekkoromból a kaszárnyákra emlékeztet. Elzárják a zöldet és a jó szomszédi „Hahó!-t”. 

Amíg „csak” kerítés volt, az idős ember átszólhatott, hogy nem mégy-e véletlenül gyógyszertár felé (véletlenül éppen arra jársz aznap), és a kukáját is be tudod tenni, ha már üres. Azt pedig kérnie sem kellett, hogy havazáskor az ő járdája is tiszta legyen (3-4 család „járt rá” a háza előtti részre takarítani). Szeretem, hogy nagyon jó a tömegközlekedés (busz, vonat), de nem szeretem, hogy a hozzánk közel lévő buszmegállókat a gyalogosoknak úgy kell megközelíteniük, mint ahogy az őzek teszik kockára az életüket a hegyi szerpentineken. A Bajcsy- Zsilinszky úton se a megállóknál, se a banknál nincs gyalogátkelő. Még nem haltak meg hozzá elegen...

Szeretem, hogy a rendőrök elég gyakran próbálják leszoktatni Törökbálinton gyorshajtásról az erre járókat. Szeretem, hogy Törökbálinton nagyon jó óvodát és iskolát (Nyitnikék Óvoda és a Zimándy Ignác Általános Iskola) találtunk gyermekünknek. Mindkét intézményben kiváló embereket ismerhettünk meg, akikre szívesen és nyugodtan bíztuk őt. Szeretem, hogy kiváló gyerekorvosok dolgoznak a „faluban”. Szeretem, hogy így – szülőként – sok-sok törökbálintival vagyunk kapcsolatban. Nem szeretem, hogy ugyanezek a szülők az iskola előtt járatják az autójuk motorját, ott, ahová a tantermek ablakai nyílnak, amikor friss levegőre vágynak gyerekek és tanárok.

 Törökbálinton még mindig megvan a lehetőség egy szabad (utcán lábtengózós), nyugodt életre; kizárólag az itt lakókon múlik, hogy elidegenítő betondzsungellé változtatják, vagy alkalmazkodva régi önmagához; barátságos, nyitott hangulatú közösség maradhat-e.

A változás (főleg a zöld terület csökkenése), ami 1998. óta a környékünkön történt aggasztó, de azt hiszem, ennél rosszabb már nem lehet.

A levegő, a nyugalom és a biztonság miatt választottuk a legtöbben Törökbálintot, ezekre kellene nagyon vigyáznunk.

Cseri Krisztina, Feiner Péter

 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!