2017. augusztus 23., szerda

Logo

Címlap Helyi közélet Első kézből…

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Első kézből… PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hídvégi Ferencné   
2011. december 06. kedd, 09:42
a képviselő-testület december 1-i, rendkívüli üléséről

A korábbinál is takarékosabb lesz a következő költségvetés – A kormányzati tervek szerint fizetős lehet az autópálya bevezető szakasza is?


A korábbinál is takarékosabb költségvetés készül

A képviselő-testület 9 igen és Fernengel András nem szavazatával elfogadta a 2012. évre vonatkozó költségvetés tervezésének alapelveit. A helyi büdzsé kialakítása több ütemben történik, a koncepciót a helyben képződő bevételek, az ismert kötelezettségek, és a következő évre vonatkozó költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján kell összeállítani.  A helyi büdzsé kialakítása több fordulóban történik, első alkalommal a december 15-i ülésen, majd januárban és februárban is tárgyalnak a város gazdálkodását meghatározó rendeletről.

Bár még országgyűlési döntések hiányoznak, sok a bizonytalanság is, a következő évi költségvetési koncepció benyújtásának törvényben megszabott határidejére, - november 30-ra – elkészült.

A helyi döntéshozók összhangban az áprilisban elfogadott ciklusprogrammal és figyelembe véve Törökbálint gazdasági helyzetét, a jövő évi költségvetés tervezéséhez célokat és szempontokat határoztak meg. Ehhez szükségesnek tartják, hogy az elfogadott koncepciót meghaladóan a polgármesteri hivatal gazdasági számításokkal - a jogszabályi környezetet figyelembe véve – alátámasztott javaslatokat, esetenként alternatívákat tegyen ismertté a költségvetés tervezéséhez.

A város iparűzési adójának jelentős csökkenésével jár a helyi adókról szóló törvény tavalyi módosítása, ennek következtében a továbbiakban nem számíthatunk a Telenortól származó több, mint kétmilliárdos bevételre. A város működésének fenntartása érdekében a képviselők szükségesnek tartják olyan hosszú távú hatásokkal együtt járó intézkedések meghozatalát, amely a város költségvetési egyensúlyát biztosítja. Az elképzelések szerint ebbe a körbe a hitelfelvétel, az azzal egyenértékű kötelezettségvállalás nem tartozik bele. A makrogazdasági környezet bizonytalanságai, kiszámíthatatlansága mellett is szükségesnek tartják, hogy a tervezés során többéves előrelátással számoljanak.

A helyi képviselő-testület szükségesnek tartja, hogy Törökbálint polgárai helyi adófizetési kötelezettségeik teljesítésével arányos részt vállaljanak a közterhekből. Azzal is tisztában vannak, hogy a város költségvetési egyensúlyát nem lehet ilyen módon egyensúlyba hozni, ezért csak a helyi lakosság teherbíró képességének figyelembe vételével tervezik az adópolitikát.

A stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás megvalósítása érdekében célkitűzés a teljes önkormányzati feladatellátás felülvizsgálata, a kötelező és az önként vállalt feladatok körülhatárolása annak érdekében, hogy - amennyiben szükséges – vizsgálható legyen az önként vállalt feladatok elvégzéséről, szolgáltatásokról történő részleges, vagy teljes lemondás.

A feladatellátást erőteljes takarékossági intézkedésekkel minden területen költséghatékonyabbá kívánják tenni, ugyanakkor emelni szándékoznak a közfeladatok ellátásának színvonalát.

A költségvetés-tervezés főbb irányelvei között szerepel, hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a város lakosságának és az idetelepült vállalkozásoknak a tájékoztatására, különösen az önkormányzat működése, gazdálkodása területén.

A 2012. év költségvetésének előzetes terveit - legalább a főösszegek bemutatásával - az idei év első háromnegyed évi beszámolóját alapul véve a december 15-i ülésre és azt megelőző bizottsági ülésekre kell elkészíteni a hivatalnak.

A helyi adórendeletről több változatban is tervezetet kell készíteni olyan módon, hogy a lakosságot terhelő adó arányos teherviselés mellett átlagos ingatlanméretet alapul véve ne haladja meg az ingatlanonként 25 ezer forintot. Ez az összeg az eredeti előterjesztésben 40 ezer forint volt, Gyarmati Mihály javaslatát elfogadva egyhangú szavazással módosították a képviselők. Azt is be kell mutatni a hivatalnak, hogy az így beszedett adót milyen kommunális feladatok kizárólagos megoldására kívánja az önkormányzat felhasználni.

Azt is vizsgálják, hogy a vállalkozások építmény- és telekadójának 10-15 %-os emelése, milyen többletbevételt jelenthet. A számítások során figyelembe kell venni a telekadó számításnak a helyi adókról szóló törvény legfrissebb változásainak hatását is. A helyi iparűzési adó és az idegenforgalmi adó vonatkozásában a jelenlegi szabályok változtatását nem tervezik.

Az intézményrendszer tekintetében elvárás, hogy a jövő évi költségvetés főösszege legalább 5 %-kal csökkenjen az idei költségvetés szeptember 30-i módosított előirányzatához képest. A személyi juttatások előirányzatain belül az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak, valamint a polgármesteri hivatal közalkalmazottai tekintetében munkahelyi étkeztetés csak a havi 5 ezer forint / fő adómentes határig tervezhető. A Humánpolitikai Bizottság javaslatára a hivatal vizsgálni fogja annak lehetőségét, hogy az idei évben érvényes havi 12 ezer forintra történő kiegészítése ennek az összegnek milyen költségvetési teherrel jár együtt.

A 2012. évi költségvetési koncepció összeállítására vonatkozó teljes határozat az önkormányzat hivatalos honlapján olvasható.

A VFKB és a HPB módosításokkal ugyan, de elfogadta az előterjesztést, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén sem az eredeti, sem a módosító javaslatok nem kapták meg a szükséges szótöbbséget.

A képviselői hozzászólások sorában elsőként Fernengel András mondta el véleményét a beterjesztett költségvetési koncepcióról. Véleménye szerint kapkodás, következetlenség jellemzi a benyújtott anyagot. Egyebek mellett a beruházások környező településekhez képest kétszeres szorzóját, a propagandára költött 4,8 millió Ft-ot (ennyiért jelenik meg évente a Kerthelységbe fűzött, a nem bennfentesek számára szinte semmilyen használható információt nem tartalmazó önkormányzati hírlevél) kifogásolta. Azt kérte, végezzenek összehasonlító elemzést a hasonló adottságú agglomerációs települések működési költségeit illetően, és itt nem csak az oktatásra gondolt. Az eredmény mindenki számára nagyon tanulságos lenne…

Csuka Attila az arányos teherviselés érdekében azt kérte, a készülő adórendelet differenciáljon, a külterületen élők jóval kevesebb szolgáltatást vehetnek igénybe, ezért arányosítsanak a kötelezettségen is.


Fizetős lehet az autópálya bevezető szakasza is?

Turai István polgármester sajtóhírekre hivatkozva egy estleges kormányzati szándék miatt sürgősségi indítványt nyújtott be.

Az előző hónapok jogszabály alkotási gyakorlatában megfigyelhető tendencia volt, hogy egyes formálódó kormányzati elképzelések elsőként a média útján, még csak szándék formájában voltak megismerhetőek, azonban ezt követően napokon belül a parlament elé kerültek, s azokat képviselői indítványok alapján el is fogadták – olvashatjuk a polgármester bevezetőjében.

Turai István véleménye szerint mindebből kiindulva többek között Törökbálintra nézve is igen jelentős a veszély abban az elképzelésben, mely egyes sajtóorgánumok részéről az NFM államtitkárát dr. Völner Pált idézve került nyilvánosságra. Ezek szerint a kormány azt tervezi, hogy minden gyorsforgalmi útszakasz, így az M1 és M0 bevezető szakaszának díjmentességét is megszünteti. Ez az elképzelés a Budapest – dél-budai agglomeráció közlekedését drámai módon alakítaná át. Az autópályán eddig ingyenesen a Budaörsre, Törökbálintra, Biatorbágyra, Érdre közlekedőket átterelné az 1-es és 7-es számú közlekedési útra, melynek terhelése már a jelenlegi körülmények között is kritikus. Mindezek okán arra kérte a testületet, hogy támogassák kezdeményezését, hogy a kormányzat illetékes minisztériuma felé kérdést fogalmazzon meg a szándék meglétét illetően. Amennyiben a válasz igen, az önkormányzati törvényben biztosított lehetőségével élve a város polgármestere felterjesztési jogát gyakorolja, és azt kéri, hogy a kormányzati tervtől a térség közlekedésének ellehetetlenülése miatt álljanak el. Ezen túl a közvetlenül érintett települési önkormányzatokkal közös álláspont megfogalmazására is sor kerül, a közös véleményt az illetékes szaktárcához fogják eljuttatni. A képviselő-testület egyhangú szavazatokkal támogatta a polgármester sürgősségi indítványában megfogalmazottakat. Az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési jogával az elmúlt 21 évben még soha nem élt Törökbálint polgármestere.


 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Hozzászólások (35)
35 2011. december 17. szombat, 15:28
érdeklődő
Érdeklődéssel olvastam a Debreczeni tanulmányát kommentáló írást (No tax). Súlyos vádak, hacsak részben igazak, akkor is méltatlanok egy miniszterelnökhöz. Nem akarom védeni Orbánt, de "csínytevései" eltörpülnek Gyurcsányétól. Hozamát tekintve biztosan így van ez.
Bizonyára másoknak is feltűnt Orbán Viktor parlamenti szereplése. Fáradt öregemberre emlékeztetett. Gazdasági miniszterének látványa ugyancsak kétségbe ejtett. A háttérből magabiztosan, vagy akár bizonytalanul nyilatkozó "súgókon" nem láttam ezt a kétségbeesést. Ezen "stromanok" szereplése a milliárdos bankrablást juttatta eszembe. A rablók magabiztossága is "srtomani" gondolkodásra utal: "Most ugyan visszaadtunk/alapítványba adtunk, stb néhány milliót, de az eldugott/ellopott/elcsalt milliárd majd kárpótol." Csak türelem.
34 2011. december 16. péntek, 22:07
Jaja
Palkóné mint polgármester? Na neeee!
33 2011. december 16. péntek, 22:05
Jaja
"Csak nem "nemeslelkű tükörhegyi ingatlanértékesítő" Palkóné Turai titkos utódja?)"

Szándékosan ily talányos a kérdés? Lehet hogy csak kevesen értik.
32 2011. december 16. péntek, 19:38
palimadártól
3%... amivel téged is kirámolhatnak az otthonodból. Szegény embert még az ág is húzza.

Már nem csak a devizaadósokat veszélyezteti az otthonaikból történő kilakoltatás, hanem minden más kis jövedelmű lakástulajdonost.

A 2012-vel tervezett adójogszabályokban ott a „hátsó ajtó kulcsa” ami az ingatlan értékének 3 %-a. Ez az a bűvös szám, ami garantálja az alacsony jövedelemmel rendelkező tömegek - nyudíjasok, minimálbéresek, munkanélküliek – vagyon vesztését, ugyanis a települési önkormányzatok által a lakóingatlanokra kivethető helyi adó a lakóingatlan 3 %-ában került maximalizálásra. Maximalizálás?

Lássunk példát vidékre. Legyen a családi otthon (ház, lakás) értéke 10 millió forint. Ennek az értéknek a 3 %-a testvértek között is 300 ezer forint évente, ami havonta 25 ezer forint. Csak például az építményadó ugye? Akkor még hol a rezsi? ( A mi családunk esetében ez a balatonboglári házrész örökségem.)

Lássunk példát Budapestre. Itt legyen az otthon értéke 25 millió forint. Előbbi példánknak ez két és félszerese, azaz 62.500 Ft. (No ez speciel éppen az én rokkant nyugdíjam.) Ha tehát a Budapest XI. kerülete kihasználja az új adójogszabályok szerinti lehetőségeit, úgy akár három év múlva árverezésre bocsáthatja az én otthonomat is? Mert ugyan miből fizethetném én és mi ezt az adót? (Ez a budapesti otthonom.)

A lakóingatlanokra kivethető havi önkormányzati adó esetünkben együttesen 87,5 ezer forint havonta. Ez meghaladja az én havi jövedelmemet.

Lássuk csak az összefüggéseket, azaz az utóbbi húsz év hordalékát!
„Eladósodik állampajtás” (pontosabban eladósítják) így aztán 10 pénzből hetet talicskáznak kifelé. Települési önkormányzatok is eladósodnak és hogy, hogy nem? Ők is devizaadósok. A „tervezett” törlesztés kiadásaik tehát duplájára emelkedtek. Ezt bizony valahonnan be kellene szedni. Honnan is? Hát a települési különadóból. Ez pedig mi lehet, ha a lakosság 93 %-a lakik saját tulajdonú ingatlanban? Bizony, bizony. A lakóingatlanra kivetett helyi adó. Melynek mértékeit fentebb már bemutattuk.

Ördögi rafinéria ugye? A kitettség és a kiszolgáltatottság csimborasszója. Most már szinte biztosnak látszik, hogy valamikor az utcára kerülünk, vagy így, vagy úgy.

Turaiék az első lépést már megtették.........
31 2011. december 16. péntek, 19:35
nem lesz ingatladó
"Hát megérkezett, a 2012. évi adójogszabályokban. Szépen csomagolt, mert ugye a települési önkormányzatok külön adója kosárkájában érkezett. 3 %-os kulcsnak hívhatjuk. Ez az a kulcs, mely mindent kinyit. Még a spájzunkat is, mert egyenesen oda tart. Az adóztatók már a spájzban vannak. A lakóingatlanok értékére kivethető, annak "értékének" maximum 3 %-ában megjelölt adónem, igazi nyúzógép. Hol van már a szoclibek - utólag nézve - bátortalan 1,5 %-a. (Szerényen megjegyzem, az 1 % is sok lenne, ilyen bérek mellett. Mert ahol négyszer annyi a jövedelem ott 1 % az ilyen. Speciel Németországba. Nálunk ugye ahol negyede a jövedelem, háromszorosa a kulcs. No ezt népnyúzásnak nevezik jobb körökben.)"

Lám, lám. Ez is duplájára emelkedok mint a deviza-elszámolású kölcsönszerződések havi törlesztő részlete. Bizony barátaim, így lehet átrendezni a tulajdonviszonyokat. Ha megszavazzák, akkor a települési önkormányzatok lakói is szépen felsorakoznak a deviaadósok mellé. A devizaadós viszont "jól jár" azzal, ha már előtte elkobozzák tőle az ingatlanját, mert akkor az után neki, már nem kell adózni, hacsak ... ki nem találják azt is, mint a bankhiteleknél, ahol a fedezet felett is követelnek, hogy az ingatlant viszi, ám az adó marad.

Én már ezen sem csodálkoznék.
30 2011. december 16. péntek, 19:32
elég
Mások vagyonát erőszakkal elvenni rablás. Akkor is, ha nem furkósbottal, hanem törvénymódosítással teszik.
INGATLANADÓ!!!!
29 2011. december 16. péntek, 18:11
Dejavu
>Ha a Fidesz nem akar Törökbálinton bukni akkor
>sürgősen meg kell, hogy szabaduljon Turaitól, >Palkónétól, Hajdútól stb.

>Törökbálinton nincs fidesz. Van néhány ember aki
>ezt a nevet használja. Annyi a dolguk, hogy a
>kellő szavazatszámot biztosítsák a flóriánnak.

Ha Törökbálint nem akar nagyot bukni, meg kell szabadulni a Fidesznek nevezett dilletáns társaságtól. Ugyanez igaz az országra is. A sok megvezetett fideszes fülkeforradalmár az eddigi kritikákra azt mondta: várjuk meg a végét. Ez már a vég. Végállomás. Nincs tovább. Továriscsi konyec.
28 2011. december 16. péntek, 17:16
zsiguci
Csak nem "nemeslelkű tükörhegyi ingatlanértékesítő" Palkóné Turai titkos utódja?)
27 2011. december 16. péntek, 12:41
Probatbicol
Törökbálinton nincs fidesz. Van néhány ember aki ezt a nevet használja. Annyi a dolguk, hogy a kellő szavazatszámot biztosítsák a flóriánnak.
26 2011. december 16. péntek, 12:33
Jaja
A Fidesz gazdatest ami a sztflórián nevű parazitát hordozza. Ha a Fidesz nem akar Törökbálinton bukni akkor sürgősen meg kell, hogy szabaduljon Turaitól, Palkónétól, Hajdútól stb.
25 2011. december 16. péntek, 12:19
zsiguci
Véletlenül a Fidesz is támogatta őket????
Vagy most akkor benn is vannak ,kinn is vannak?
A Fideszesek miért hallgatnak?
24 2011. december 16. péntek, 11:59
Jaja
Valóban Palkóné irányítja a háttérből az eseményeket. A gyenge jellemű Turai és az abszolút haszonleső Hajdú szoros együttműködésével. A város jelenlegi helyzetéért elsősorban az úgyn. szentflóriános üzleti-baráti érdekkör a felelős.

Szégyen és elfogadhatatlan, hogy most ők akarják adóztatni az embereket. Nincs hozzá erkölcsi alapjuk, és véleményem szerint kellene hogy legyen büntetőjogi felelősségük is.
23 2011. december 16. péntek, 08:20
zsiguci
"2011.12.16. 06:37
A magyarok ötöde nem tudja rendesen fizetni közüzemi számláit
A lakosság 22 százaléka nem tudja rendszeresen fizetni közüzemi díjait, a korábbi évekkel összevetve nőtt a hátralékkal küzdők száma - ismertette a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap pénteken a Díjbeszedő Holding Zrt. összesítését."


INGATLANADÓT neki!!!
A szociálisan rettentő érzékeny Palkóné meg szavazza,és a képviselőink is, élükön Turaival,Hajduval. Hármuk fizetése havonta kétmillió körüli, nem is értik miről beszélünk.
22 2011. december 15. csütörtök, 16:53
Jaja
Palkóné persze semmilyen áldozatot nem hoz a városért. Ugyanúgy haza viszi a hatszázezer forintját mint eddig. Mi meg adózunk
21 2011. december 15. csütörtök, 14:44
6alomvágy
A csúcs nekem még mindig Palkóné!
Mióta is tartja egy kézben Zimándys igazgatóságot, az oktatási bizottság vezetetését, no meg csendben a testületet és a hivatalt?
20 2011. december 15. csütörtök, 10:24
na, és?
Kopnak.Ez mondjuk mindig így van. De nekünk ettől nem lesz jobb! Ez a lényeg. Csendben kussol mindenki, közben szépen emelgetik a helyi !!!!!adókat. Kár hallgatni, SENKI nem fog kimaradni.
19 2011. december 15. csütörtök, 09:19
Kopnak
Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb felmérése szerint csökkent a kormánypártok támogatottsága, míg a bizonytalanok és a pártválasztásukat eltitkolók aránya emelkedett.

Az intézet szerdai közleménye szerint az ezer ember megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés eredménye alapján a Fidesz–KDNP a felnőtt lakosság körében továbbra is vezet a többi párt előtt, de előnye folyamatosan olvad, és az adatok szerint a kormánykoalíciónak a 2010-es parlamenti választások óta nem volt ilyen alacsony a támogatottsága, ugyanakkor nem volt ilyen kicsi a különbség a kormánypártok és a nagyobb ellenzéki erők között.

A november 30. és december 7. között zajlott kutatás adatai szerint a kormánypártok szimpatizánsainak aránya a teljes felnőtt lakosság körében a novemberi 23 százalékról decemberben 19 százalékra csökkent, míg a szocialista párt támogatottsága novemberben 10 százalékról 12 százalékra nőtt.

A Tárki adatai szerint a bizonytalanok és a nem válaszolók aránya is kismértékben emelkedett: novemberben a kérdezettek 48, decemberben pedig 51 százaléka tartozott ide, azaz továbbra is a választók fele bizonytalan vagy nem árulja el pártválasztását.

A pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága 4 százalékponttal, a novemberi 44 százalékról decemberre 40 százalékra csökkent, míg az MSZP szimpatizánsainak aránya 5 százalékponttal növekedett. A közlemény szerint a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében a novemberi adatokhoz képest 1 százalékkal, 10 százalékra csökkent, míg a pártválasztók körében továbbra is 22 százalékon állnak. (MNO)
18 2011. december 14. szerda, 14:40
Hát
No tax!

Hol lehet ilyen információkhoz jutni? Ebből könyvet lehetne írni. Remélem egyszer megkapják méltó büntetésüket.
17 2011. december 13. kedd, 14:24
zsiguci
Ebben tévedsz .A trend követi Turait,ő kezdte előbb.
16 2011. december 13. kedd, 12:02
Értetlen
Nem értem milyen alapon rovod fel turainak a felség-okmányiroda dolgot. Ő csak követi a trendet
15 2011. december 13. kedd, 10:57
zsiguci
"Csuka Attila az arányos teherviselés érdekében azt kérte, a készülő adórendelet differenciáljon, a külterületen élők jóval kevesebb szolgáltatást vehetnek igénybe, ezért arányosítsanak a kötelezettségen is."
Az adó (építmény) nem arány, hanem tulajdon alapú Csuka úr jelen esetben. Nem pontosan értem mi a kevesebb szolgáltatás külterületen? Nem fogható az X faktor?
Ha én belterületen kevesebb szolgáltatást veszek igénybe kevesebb adót fizetek?
Vagy a LEHETŐSÉGÉRT kell több adót fizetnem? Egyébiránt szép nagy családi házak is vannak Pistályban, gondolom építési engedéllyel, aminek viszont feltétele a közmű vagy közműpótló létesítmény.
14 2011. december 13. kedd, 10:51
morál
A jelölés természetesen teljesen jogszerű, viszont morálisan teljesen vállalhatatlan.
Mitől is? Clinton volt amerikai elnök felesége külügyminiszter, senkinek eszébe nem jut morálról beszélni.Pedig lehetne.
Én hallottam olyan nem létező okmányirodáról, ahol a polgármester felesége volt a vezető és még nyugdíjba is ment onnan. Az nem volt morálisan vállalhatatlan?Arról miért nem volt dehonesztáló vélemény?
13 2011. december 13. kedd, 09:35
Mindennap egy hír
Nem viccelnek: Szájérné Tünde lesz az Országos Bírói Hivatal elnöke
Szerző: zero
- 2011.12.12. 12:25

Azt hittem, azért van olyan határ, amit még egy kétharmados demokráciában sem lépnek át.

Lázár János a múlt héten felballagott a Sándor-palotába és átcsúsztatott két nevet az Elnök úrnak.
Pénteken Schmitt Pál be is jelentette, hogy Handó Tündét és Darák Pétert javasolja az Országos Bírói Hivatal (OBH), illetve a Kúria elnöki pozíciójába.

A két jelöltet ma meg is hallgatta az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, a támogatást megkapták, holnap szavaz róluk az Országgyűlés. Az eredmény és siker garantált.

(fotó: HVG)

A jelölés természetesen teljesen jogszerű, viszont morálisan teljesen vállalhatatlan.

Ugyanis Handó Tünde Szájer József felesége. Azé a Szájer Józsefé, aki az Ipadján kidolgozta az új Alkotmányt, azt az új alkotmányt, ami lehetővé teszi, hogy most a felesége az Országos Bírói Hivatal vezetője legyen. A kör bezárul.

Képzeljük el, hogy az USA-ban az elnök egy pártbeli szenátora feleségét jelölné a Legfelsőbb Bíróságba ...

Mivel valószínűleg sok és tekintélyes bíró lenne méltó erre a pozícióra, valami oka csak volt, hogy éppen Szájernét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét jelölték.

Ez az egy ok, pedig sajnos nem más, minthogy ő biztosan fideszes.
12 2011. december 11. vasárnap, 18:28
No tax
Jövőre 25 ezerrel, aztán majd évről évre többel fognak minket fideszes városvezetőink megsarcolni, mert a kormány évi 2 milliárd + adóerő címén további 400 millió forintot elvisz Törökbálintról.

Mi nem fogunk önnek adózni. Inkább álljon fel és hagyja a várost békén, a fideszes klientúrájával együtt!!!
Egy nagy lóf...t fogunk adózni turai úr! Miért? Ezért!
http://granadinho1.nolblog.hu/archives/2011/11/24/Az_Orban-csalad_es_a_kozhatalom_viszonya/#.TtpTuyGy7AQ.email

Az Orbán-család és a közhatalom viszonya

Granadinho1|2011-11-24 21:58|31 komment, szólj hozzá te is!
Fidesz, Közhatalom, Orbán, Orbán család, OrbánGyőző, Simicska
| Egyéb

Az alábbiakban Debreczeni Józsefnek a Mozgó Világban megjelent tanulmányának egy részét közlöm, amely arról szól, hogy az Orbán-család hogyan állította a közhatalmat a magánvagyon növelésének szolgálatába. Debreczeni "A politika fertője" c. könyvét december 1-jén mutatják be a Pallas Páholyban.

Orbán Viktor miniszterelnök jelentős vagyongyarapodáson ment keresztül 1998 és 2002 között, a hivatali évek alatt. A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), amelynek (több tízmilliós) átépítéséhez azonnal hozzá is láttak. Ha a tágabb famíliát is idevesszük, akkor konstatálhatjuk, hogy a miniszterelnök apjának többségi tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft. saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re).

Már a családi vagyonszerzés kezdetén, a bányaprivatizációban is szerepet kapott közpénzből származó tőke. Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövér Szilárd ugyanis azzal a Quality Invest Rt.-vel szálltak be Orbán Győző üzletébe, amelynek vagyonát a fideszes székházeladásból befolyt százmilliók adták. Simicskáék 4,75 millióért vettek részvényt a pártelnök apjától, amit aztán 1,2 millióért – tehát 3,55 milliót „ajándékként” hátrahagyva – adtak el újra neki. (Simicska: „Mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen.”)

Bánya

Azok a bizonyos „első milliók” tehát nem egyenes úton, hanem az állami pénz – pártpénz – magánpénz vargabetűjét leírva jutottak el a családhoz. De hogyan szaporodtak a későbbiek során? Tény, hogy Orbánék vagyona 1998 és 2002 között nőtt a sokszorosára. Az első miniszterelnökség éveiben. A néptől kapott közhatalmi mandátum birtoklása idején. A kérdés az, hogy a vagyongyarapodás a hatalom felhasználásával, azzal visszaélve történt-e.

E kérdésre először a tokaji szőlők környékén keressük a választ. A szóban forgó ügy 2005 tavaszán került a közfigyelem fókuszába, Orbán szerencséjére ismét post festa (miként a bányaügy is): évekkel a történtek után. Amikor ő maga már nem volt hivatalban. Az Élet és Irodalom megdöbbentő részleteket közölt olyan üzleti tárgyalások jegyzőkönyveiből, amelyeken 2000-ben és 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.13 Mi több: a jegyzőkönyvek által következetesen taggyűlésnek nevezett összejövetelekre nemegyszer a kormányfői rezidencián került sor. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a szövegek tanúsága szerint (névleg a felesége révén) magántulajdonos üzletemberként tárgyalt többek között állami vagyontárgyak, illetve vissza nem térítendő állami támogatások megszerzésének lehetséges módozatairól s az ezek során követendő taktikáról.

A szóban forgó cég, a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft. már puszta összetételénél fogva tipikus képlete volt a korrupciós összeférhetetlenségnek. Az Orbán házaspár üzletfelei ugyanis olyan állami pozíciókat töltöttek be – bizonyosan a kormányfő akaratából –, amelyek ab ovo magukban hordozták a szolgálat–viszontszolgálat mozzanatát. A társaság tagjai tudniillik – jobb esetben: a saját pénzük, tudásuk és kapcsolataik; rosszabb esetben: az Orbán jóvoltából elnyert állami tisztségek fölhasználásával – a hasznukra voltak Orbánéknak. Előmozdították az ő anyagi gyarapodásukat, amit a kormányfő a nekik osztott pozíciókkal (az azokkal járó hatalommal, presztízzsel, pénzzel) viszonzott. Vagy megfordítva: ők hálálták meg az Orbán révén elnyert pozíciókat és javakat: egyre megy. Hogy konkrétak legyünk: Szász Attila ügyvéd például állami cégek fb-tagjaként, továbbá állami felügyeletű cégek és intézmények jogi képviselőjeként csak 2000–2001-ben 50 millió körüli összeget vett föl – miközben a hátán vitte a Kft. üzleti ügyeit, különös tekintettel a kiszemelt földterületek megszerzésére. Az utóbbi cél számára aranyat ért, hogy a sátoraljaújhelyi földhivatalba – merő véletlenségből – Stumpf kancelláriaminiszter unokatestvérét nevezték ki akkoriban, így aztán Szász a sárazsadányi polgármesterhez intézett leveléhez pontos helyrajzi számokkal együtt csatolhatta azoknak az önkormányzati tulajdonban lévő parcelláknak a listáját, amelyeket Orbán és társai kinéztek maguknak. A polgármester igen készséges volt: Orbán (felesége) így vehette meg 2, azaz kettő Ft/m2-ért az első zsadányi területét, amelyre aztán szőlőültetvényt telepítenek majd – vissza nem térítendő állami támogatásból. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy 1988 és 2002 között Sárazsadány és környéke jó pár tízmilliót kapott különféle pályázatok megnyerését követően – ugyancsak viszsza nem térítendő állami támogatásként. A Kft. tagja volt még Kékessy Dezső tőkeerős üzletember, Orbán személyes barátja – majd 2002-től hazánk párizsi nagykövete. 2006-ban aztán (a veje nevén) volt szíves megvásárolni Orbánék pesti lakását. 63 millióért. A nyolc évvel korábbi vételár (563 ezer Ft) száztizenkétszereséért! Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk Madarász Lászlót, aki az Orbán által menesztett Princz Gábor helyét foglalhatta el a Postabank élén 1998-ban. Ezt követően (1999. december 29-én) nyújtott a Postabank Invest Rt. 145 millió forintos hitelt a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-nek: tehát a főnök (és a nagyfőnök) saját vállalkozásának.14 S hogy a történet kerek legyen: a következő évben a Postabank cégei részesültek 90 milliós állami támogatásban.15

Tokaji szőlő

Ha ez az egész vircsaft nem lett volna súlyosan összeférhetetlen, akkor nem kellett volna titokban tartani. Márpedig titokban tartották: a közvélemény csak 2000-ben, a HVG jóvoltából szerzett tudomást arról, hogy a Magyar Köztársaság kormányfője (a felesége révén) miféle üzleti vállalkozásban vesz részt immáron bő két esztendeje. Ám hogy ezt mekkora odaadással és miféle eszközök igénybevételével tette, arra csak öt év elteltével derült fény, az Élet és Irodalom által prezentált taggyűlési jegyzőkönyvekből. Ezekből napnál világosabban kiderült, hogy a magyar miniszterelnök olyan üzleti megbeszélések aktív résztvevője volt, amelyeken egy magántársaság tagjai azt latolgatták, hogyan juthatnak minél könnyebben és jutányosabban állami javakhoz. Egyértelmű utalások estek a vállalkozásuk számára kulcsfontosságú állami cég vezető posztjaira kinevezett személyek közreműködésére. A miniszterelnök – mintegy a felvetődő igényekre válaszolva – elmondta: óvatosnak kell lenniük (ő többes szám első személyt használt), a szóban forgó állami javak megszerzésére csak darabonként, és csak a választásokat követően lesz módjuk – de akkor igen. Kiderült az is, hogy a társaság egyik tagja, a kormányfő nejének régi barátja – aki a zsákmányul kiszemelt állami cég jogi ügyeit is vitte – személyesen dolgozott a Hegyalja-törvényen. Eszerint tehát a parlamenti jogalkotás is igazodott olykor a kormányfő üzleti vállalkozásának igényeihez!

„Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet” – szólt Orbán elhíresült mondata, amit ő utóbb az államférfiúi mértéktartás megnyilvánulásaként próbált beállítani, mintha a fenti óhaj tényleg a kérésre és nem a kapásra: az állami támogatás – általa e szerint befolyásolható – odaítélésére vonatkozott volna. De mi történt valójában? Ha tetszik, a dolgok Orbán óhaja szerint alakultak: tényleg nem az ő cégük kapta a legnagyobb összeget. Csak a második legnagyobbat! 2001-ben 570-en részesültek vissza nem térítendő szőlőtelepítési támogatásban az adófizetők pénzéből. Ám 40 milliónál többet csupán két vállalkozás kapott: a Royal Tokaji Borászati Kft. 44 millió 636 ezret; a Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft. pedig 41 millió 475 ezret. Sokaknak egyáltalán nem jutott a pénzből. Pedig Orbán a későbbi nyilatkozataival rendre azt a látszatot keltette, mintha olyan normatív juttatásról lett volna szó, amit igény esetén a Magyar Köztársaság minden polgára megkap, majd legvégül – és persze kevesebbet – kaphat belőle a kormányfő (neje) is. Holott az ellenkezője történt: a kormányfő (nejének cége) kistermelők tucatjai elől happolt el tízmilliókat úgy, hogy azoknak egy fillér sem jutott. Az illusztris tagokból álló korlátolt felelősségű (és erkölcsű) társaság – a 2001-ben elnyert bő 41 millión fölül – további két alkalommal részesült még szőlőtelepítésre és meliorációra fordítható ingyenes állami forrásból, mindösszesen 64,5 millió Ft értékben.

Külön biznisz volt ezen fölül a szőlőfelvásárlási projekt.

A miniszterelnöki pár cégének első teljes évi bevétele az állami Tokaj Kereskedőház Rt.-től származott 2000-ben, ami 2 703 000 forintot tett ki. Az összeg maga nem túl érdekes, az viszont annál inkább, hogy a tokaji állami cég – az egyéni termelőkön túl – egyedül ettől a társaságtól vett át szőlőt abban az évben. Ám még ennél is érdekesebb a felvásárlásra fordított pénz eredete. Azt ugyanis külön kormányhatározat biztosította: 1,5 milliárdos tőkeemelést elrendelve a Tokaj Kereskedőháznál. Az eset még nagyobb volumenben ismétlődött meg 2001-ben – a választások előtti utolsó szüret idején –, amikor is 2,5 milliárdos újabb állami tőkeemelés történt, egy újabb kormányhatározatot követően. Minden idők legnagyobb szőlőfelvásárlását bonyolította le abban az évben a Tokaj Kereskedőház. Csak aszúból hatszor annyit vett át, mint bármely más esztendőben. E célból „bevezettek egy új felvásárlási osztályt… amivel a gyengébb minőségű aszú megvételére is lehetőséget teremtettek.”16 2000-ben és 2001-ben a szóban forgó állami társaságnak juttatott négymilliárdos összeg jóval nagyobb volt, mint a teljes magyar borágazatnak nyújtott összes állami támogatás. Egész pontosan annak a 63 százaléka. Miközben Hegyalján az ország szőlőültetvényeinek csupán a 6 százaléka volt található. Ám ez a 6 százalék magába foglalta Orbánék szőlőjét is.

A történet azonban még ezzel sem kerek. Az állami tőkeemelés indokaként ugyanis „a termelési biztonság megszilárdítása és a technológiai fejlesztésen keresztül történő piacépítés” szerepelt,17 csakhogy a Tokaj Kereskedőház korántsem erre fordította a pénzt! A 2000-es 1,5 milliárdból 1,2 szőlőfelvásárlásra ment el az amúgy értékesítési gondokkal küzdő vállalatnál, fejlesztésre az összeg töredékét költötték, alig 300 milliót. A következő évi 2,5 milliárdból pedig már csak 150 milliót fektettek a technológiai fejlesztésbe, a többit megint a felvásárlás vitte el. „A négymilliárdos állami tőkejuttatás… tehát távolról se szolgálta a cég technikai-technológiai felzárkózását; a borvidék jövője szempontjából pedig kifejezetten káros volt… konzerválta a… korábban kialakult termelési, felvásárlási viszonyokat… elmaradt a borvidék kistermelőinek felkészítése az új gazdasági környezethez való alkalmazkodásra, az uniós tagságra.”18

Stumpf István azóta már alkotmánybíró

Ám a milliárdos állami források eltékozlásának okaként korántsem csak a felelőtlenség játszott szerepet. Tudnunk kell azt is, hogy Orbán kancelláriaminiszterének igen kiterjedt és népes famíliája is e vidéken lakik és gazdálkodik. A számok magukért beszélnek: a Fidesz kormányra kerülését megelőző évben a Stumpf család tagjai még ötmilliót se kaptak a Tokaj Kereskedőház által felvásárolt szőlőjükért. 2000-ben viszont – miután a kormány másfél milliárdot pumpált a cégbe – már 17,7 millió ütötte a markukat. Egy évre rá pedig – az újabb, immár 2,5 milliárdos tőkeemelés nyomán – 30,6 millió! És vajon ki volt a Tokaj Kereskedőház feltőkésítését elrendelő kormányhatározatok előterjesztője? Stumpf István kancelláriaminiszter, személyesen. (Zárójelben: a cég általános vezérigazgató-helyettesét Stumpf Miklósnak, a marketingigazgatót pedig Stumpf Andrásnak hívták.) Végezetül idekívánkozik még egy adalék: a Tokaj Kereskedőház Rt. a négymilliárdos állami többletforrás ellenére 2002-ben már 300 milliós veszteséggel zárta az évet.

A szőlőfelvásárlási projektet ezzel lezárhatjuk, de van itt még egy apróság. 2005-ben a gazdasági minisztériumból ugyanis előkerült egy érdekes adat, miszerint „másfél kilométeres bekötőút építéséhez 12 és fél milliós támogatást nyert 2000-ben a sárazsadányi önkormányzat. A zártkerti bekötőút – amely a 087 és 089 helyrajzi számon szerepel, és a 37. számú főúthoz csatlakozik – vagyis Orbánék szőlőbirtokára vezet.”19

Ezzel válik kerekké ez az émelyítő történet.

Ám ha lehet, még ennél is émelyítőbb a felcsúti földek és a váli vízrendezés históriája. Nevezett földek magántulajdonúak, a beruházás viszont állami pénzből zajlott 1998 és 2002 között. Kell-e mondani: a magántulajdonos az akkori (s a mai) miniszterelnök hitvese. Kezdjük a földvásárlással. Orbán Viktor (papíron: Lévai Anikó) 2001. október 31-én 54 hektárnyi (539 380 négyzetméter) 762,98 aranykorona értékű Felcsút környéki földet vásárolt. Ez eddig rendben volna. A föld árát illetően azonban már van némi gond, mert a miniszterelnök(né) megint csak olcsón vásárolt. Aranykoronánként 8 ezer alatt, miközben a Fejér megyei illetékhivatal kimutatása szerint egy aranykorona akkori átlagára azon a vidéken elérte a 16 ezer forintot.20 De vajon ki adta el Orbánéknak fél áron (mindössze 6 millióért) az 54 hektárt? Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. vezérigazgatója. Akit két éve – már az Orbán-kormány alatt – neveztek ki a szóban forgó állami cég élére. A HKG Rt. ráadásul egyike volt annak a tizenkét állami gazdaságnak, amit Orbán pályázat nélkül privatizált 2001-ben. S vajon ki lett az immár magángazdaság többségi tulajdonosa? Bognár Sándor. Pontosan mikor? Két héttel azután, hogy Orbán(né) fél áron megvette tőle az 54 hektárt.

Mondtam, émelyítő történet lesz – de még korántsem vagyunk a végén. Mert mindössze hat héttel ez után újabb érdekes dolog történt. December 11-én az Országgyűlés roppant magas: 2,7 milliárd forintos címzett állami céltámogatást szavazott meg Felcsútnak és további öt szomszédos falunak, belterületi vízrendezés céljára. (Már ahhoz törvénymódosítás kellett, hogy ezt egyáltalán megtehessék. 2001 előtt ugyanis a tárgyév március 31-ig nyújthatták be a címzett támogatásokra szóló pályázatokat a helyi önkormányzatoknak, és ezt követően döntött róluk a kormány, majd a parlament. Orbánék tehát előrehozták a határidőt, a választások elé, így aztán nem is pályázatok alapján döntöttek, hanem csak „beruházási koncepciók” alapján.)

Ám most jön a java: „A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a harmincadik helyre sorolta a beruházást az előterjesztésről szóló szakvéleményében. A Fidesz-többség azonban előbb titkosította a parlament szakbizottságában erről folyó vitát, majd a hivatalos előterjesztő, a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium az első helyre tette a váli-völgyi összefogást. Így kapta meg negyven nappal Orbánék felcsúti földvásárlása után az év legmagasabb céltámogatását… második helyre szorítva egy kórház-rekonstrukciót.”21

Pintér Sándor

Az Orbán család vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság adata szerint: a felcsúti vízelvezetésre adott 2,7 milliárdos állami támogatás az abban az évben a költségvetésből hasonló célra fordított céltámogatási keret 90, azaz kilencven százaléka volt! A bizottság jelentésében olvasható ez is: „A támogatás, a vízjogi engedélyt kiadó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság álláspontja szerint, szakmailag indokolatlan, az Állami Számvevőszék utólagos vizsgálata szerint pedig pénzügyileg erősen túlméretezett volt.”22

S hogy teljes legyen a kép: „Az Orbán-kabinet ugyanakkor 38 önkormányzat hasonló kérelmének elutasítását javasolta, köztük olyan területekét, ahol az árvíz hatalmas károkat okozott. 2001 márciusában árvíz sújtotta beregi települések, Csaroda, Jánd és a többiek hiába kértek, egyetlen fillért sem kaptak belterületi vízelvezetésre. A víz az emlékezetes év tavaszán abban a térségben több ezer házat sodort el.”23

Csupán a kormányfői lokálpatriotizmus kóros túltengéséről lenne szó?

Dehogy! „Ebből a támogatásból vásároltak meg 2001. december 11-én [tehát még azon a napon, amelyiken az Országgyűlés megszavazta a pénzt – D. J.] Felcsút határában egy három hektárt valamivel meghaladó, 84,47 AK értékű földterületet a beruházáshoz tartozó záportározó céljára, mégpedig annak a két nővérnek az egyikétől, akiktől Bognár eredetileg vásárolta a Lévai Anikónak olcsón továbbadott földet. A vételár 10 millió Ft, azaz 118 385 Ft/AK, ami hétszerese az akkori felcsúti átlagos földárnak és tizenötszöröse annak a vételárnak (7864 Ft/AK), amennyiért másfél hónappal korábban Lévai Anikó vásárolta meg Bognár Sándortól az említett földterületet.”24 Ezek szerint a Magyar Köztársaság állami költségvetéséből (önkormányzati áttétellel) történt túlfizetéssel kompenzálták a kormányfő családjának potom áron nyélbe ütött földvásárlását!

Mi jöhet még ezek után? Nézzük: „Csupán a kapubejárókra 1 milliárd 130 millió forint közpénzt költöttek Fejér megye hat településén a Váli-völgy vízelvezetése kapcsán. A térburkolati díszítőkövekkel és az árkok fölötti kocsi-behajtókkal együtt az Alcsútdobozon, Felcsúton, Kajászón, Óbarokon, Tabajdon és Válon megépült bejárók folyómétere átlag 110 ezer forintba került. »A címzett támogatás felhasználása, a pályázat indokoltsága és jogossága nem állapítható meg« – mondta ki az Állami Számvevőszék jelentése. A kapubejárók darabonként félmilliós átlagáron készültek (479 515 Ft), és összesen 2 357 darab van belőlük.

A Váli-víz csekély vízhozamú, keskeny medrű, lassú folyású patak. Az ÁSZ-jelentés szerint mégis 57 kilométernyi burkolt árok épült meg 1 milliárd 182 millió forintnyi közpénzen. Zárt csapadékcsatornára közel 78 milliót (3,3 kilométer), földárokra közel 182 milliót (17,7 kilométer) fordított a kivitelező Viadom Rt.”25

De hát miért ment végbe a magyar adófizetők milliárdjaiból ez az esztelen költekezés? A válasz: „A beruházást végző Viadom Rt. által a Magyar Államkincstárhoz benyújtott elszámolásból megállapítható, hogy a beruházáshoz az Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit Kft. több tízmillió forint értékben szállított murvát, betont és a csapadék-levezető árkok kibélelésére szolgáló betonelemeket. A beruházás utólagos ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentés rámutat, hogy a támogatás teljes összegének több mint 40 százalékát az árkok áthidalására szolgáló kapubejárók emésztették fel, amelyek ára az eredetileg tervezettet több mint ötszörösen haladta meg. Az Orbán Győző és családja tulajdonában álló Gánt-Kő Kft. honlapjáról pedig megtudható, hogy az e kapubejárókat burkoló… térkő szárított dolomitőrleményből készül.”26

Végül a pont az i-re: „A beruházás befejezését követően a felcsúti földárak a Fejér megyei átlagnál mintegy kétszerte gyorsabb növekedésnek indultak. A Lévai Anikó által négy éve 6 millió forintért vásárolt földterület mai forgalmi értéke – a környékbeli termőföldek átlagárát alapul véve – 34,3 millió forintra becsülhető. Belterületbe vonásuk esetén pedig – amire elhelyezkedésük alkalmassá teszi őket, és amiről Orbán Viktor a bizottság előtt elismerte, hogy volt már rá kezdeményezés… – értékük mai áron elérheti a 400 milliót is.”27

Orbán Viktor és Lévai Anikó

Orbán Viktor apjának cégei, mint az elején láthattuk, ugrásszerű vagyongyarapodáson mentek keresztül fia hivatalviselése idején. A váli beruházás iménti részletein túl álljon itt még két adalék. Az egyik a Dunaferr-ügy. A dunaújvárosi állami vaskohászati cég megújított vezetése 1999-ben 5 évre szerződést kötött a Dolomit Kft. vezetőjével, Orbán Győzővel, évi 140 millió forint értékben. Pályáztatás nélkül. A beszállítóváltás hivatalos indoka az volt, hogy Orbán Győző olcsóbban szállított. Utóbb (megint csak utóbb!) kiderült, hogy a dolgot egy könyvelési trükkel lehetett így beállítani: a kormányfő apjának a köve azért volt papíron olcsóbb, mert az árába nem számították be a szállítás költségét: azt külön számlázták…

A másik az autópálya-építés ügye. Szállított-e követ a miniszterelnök apja az állami nagyberuházásokhoz? A fia szerint nem. Mert ő lebeszélte erről: „Ez egy nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet, de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések, amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta. És onnantól kezdve ő nem vesz részt. Tehát minden, ami ezzel ellentétes hír, az légből kapott, üres vádaskodás” – jelentette ki a kormányfő 2001. augusztus 28-án a Magyar Televízióban.

Nézzük, mi történt valójában. „Az autópálya-építésre felkészült az Orbán-bánya is. Az olcsó sztrádatöltő anyag beszállításához a szülők és a testvér bányacége, a Gánt-Kő Kft. megszerezte a bányászati jogot egy várpalotai… önkormányzati képviselő… földterületére. Ám a készülő botrányból a miniszterelnök kérésére kimenekültek [idáig stimmel]: a bányászati jogot 2001 februárjában átruházták a papa vezette bányacég kereskedelmi igazgatójának betéti társaságára [erről már nem beszélt a fiú]. Így a startpisztoly eldördülése után fergeteges tempóban kezdhette meg a kőbeszállítást az elsőként elindított nagyberuházás, az M7-es autópálya felújításához. A pályázat nélküli kiválasztással felkért Vegyépszer–Betonút páros alvállalkozójának, a felcsúti Femol Kft.-nek az alvállalkozójaként.”28

Autópálya

Persze ez sem derült ki azonnal. „A Vegyépszer és a Betonút Rt. által alkotott Magyar Autópálya Konzorcium sokáig titkolta a sztrádaépítésben résztvevő 450 alvállalkozó névsorát… A Femol Kft. neve nem mondott semmit, egész addig, míg ki nem derült: a miniszterelnök a focimezén viseli a cég logóját…”29 És kiderült még valami. Az Orbán Győző alkalmazásában álló kollégának átpasszolt vállalkozás, a Bányaker 100 Bt. „az engedély jogerőre emelkedése előtt kezdte meg a beszállítást. Az engedélyezett mennyiséget idő előtt kitermelték. Amikor ez nyilvánosságra került, hetekig állt az építkezés! A szabályos engedélyre vártak, miközben az M7-es szájában tétlenül állt a konkurens cég kipróbált bányája Polgárdiban. Nem vették igénybe, inkább kivártak, míg a hivatalok soron kívül az orvbányászattal megkezdett kitermelésre nyomják a pecsétet.”30

Folytathatnánk még egy ideig, de ennyi is bőven elég ahhoz, hogy határozott igennel felelhessünk a föltett kérdésre: az Orbán família 1998 és 2002 közötti intenzív vagyongyarapodása a miniszterelnöki pozíció gátlástalan fölhasználásával történt. A néptől kapott közhatalmi mandátummal súlyosan és nagyon tudatosan visszaélve. Olyan tudatos elvetemültséggel, amelyhez foghatót hiába keresünk a többi magyar kormányfő esetében.

Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy Orbán Viktor korrupt miniszterelnök lett volna. A korrupció a fenti dolgokhoz képest szimpla ügy. Ott az történik, hogy a hatalom birtokosa részrehajló döntést hoz. Amellyel nem a köz érdekét szolgálja, hanem valakinek a magánérdekét, akitől cserébe ellenszolgáltatást fogad el. Nem tud ellenállni a hatalom környékén jelentkező kísértésnek, meginog egyszer, kétszer, háromszor – s aztán már maga is keresi az alkalmakat.

Orbán esetében nyilván nem erről van szó.

Hanem valami egészen másról: valami sokkal súlyosabb és sötétebb dologról.

Hogy pontosabban miről, arra csak a fideszes pártfinanszírozás mechanizmusainak megismerése deríthet némi fényt.
11 2011. december 11. vasárnap, 15:03
Tiborc
Ha már átlagokkal számol a az építményadó, ajánlom a képviselők figyelmébe:
Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, s az elmúlt 10 évben ennél csak 2001-ben volt magasabb, 83,2 százalék - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Statisztikai tükör című kiadványban.

Tavaly az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki.

Tehát az önök által "méltányos adóteher" a havi 78283 forintot csökkenti újabb sarccal.
A lakosság közel felénél.
Az önök helyében nem volna képem fizetést és "tiszteletdíjat" felvenni.Pocsék munkáért nem jár pénz.Mert gondolom abban nincs vita köztünk, hogy az Önök hibás döntéseinek az árát akarják beszedni tőlünk?
Önök szerint ez rendben van így?
10 2011. december 09. péntek, 13:06
zsiguci
Őszintén szólva ennek az az oka , hogy míg a köztisztviselő nem válaszható, a közalkalmazott (rendkívül helytelenül) igen. Ezért van az, hogy a legtöbb önkormányzat költségvetése "elbillen" vagy ha úgy tetszik eltorzul mondjuk az pedagógus lobby (copyright Palkóné)ügyködése miatt.Ha ehhez még hozzáadunk egy hatalomért bármire képes polgármestert, megkapjuk a jelenlegi törökbálinti helyzetet.
9 2011. december 09. péntek, 01:30
telefónia
140 millió okostelefonra telepítettek kémszoftvert - maguk a gyártók

Robbant a hír: számos Android, Nokia, Samsung, Blackberry és iPhone készüléken a szolgáltatók rootkit-et helyeztek el. A rootkit a felhasználó tudta nélkül a beírt szövegek, jelszók, bankkártya-adatok, e-mail-ek, SMS-ek tartalmát továbbítja harmadik félnek.

Több szolgáltató kénytelen volt bevallani, hogy megfigyelés alá helyezte előfizetőinek okostelefonjait, naplózva róluk minden lehetséges adatot. Ők persze csak a mi érdekünkben cselekedtek, hogy az összegyűjtött adatokat elemezve javítsák szolgáltatásaikat, mondják. Körülbelül olyan ez, mintha a postánál felbontanák a leveleinket – kizárólag a mi érdekünkben, a jobb kiszolgálás végett.

A dolog úgy került napvilágra, hogy egy fejlesztő felfedezte androidos HTC mobilján a Carrier IQ szoftvert, s a kémkedést közhírré tette. A HTC beismerte, hogy amerikai szolgáltatók írták elő a Carrier IQ telepítését. Az Apple szintén bevallotta, hogy együttműködött az AT&T és Sprint szolgáltatókkal, és telepítette a Carrier IQ-t az iPhone-okra. A Motorola álláspontja egyelőre ismeretlen.

A Carrier IQ vállalat szerint terméküket már több mint 140 millió eszközre telepítették. De pontosan melyekre? Egyelőre még nem tudni, hogy hazai felhasználók is érintettek-e a dologban, mert a Carrier IQ-t nem minden szolgáltató volt olyan kedves a készülékekre telepíttetni.

Valószínűleg kevésbé kell aggódnia annak, akinek úgynevezett „főzött” ROM van a rootolt okostelefonján. Aki nem tudja, hogy ez mit jelent, annak valószínűleg gyári ROM fut a mobilján. A rootkit-et mindenesetre le lehet leplezni az Android Marketről ingyenesen letölthető Voodoo Carrier IQ detector, vagy a CarrierIQ Spy app-ok segítségével. Az eltávolításához vagy magunk látunk neki például Root Explorer fájlmenedzser segítségével, vagy joggal kérjük meg szolgáltatónkat, hogy szíveskedjék eltávolítani a kémet. De rögtön.
8 2011. december 08. csütörtök, 20:32
gombaszedő
Tényleg a 11,5 milliárdos beruházás miért is kellett?
Most a Vezér és annak országos csapata államosítaná azt amiért a terheket a város vállalja. DE ebben a formában még az sem lesz. Mindeközben a politikai pártatlanság jegyében az egyik iskolaigazgató hozzájárult egy vezetés megbuktatásához és eghy másik pozícióba juttatásához.Pártsemlegesen, pártatlanul.

És ebben az esetben a rossz döntésekért ugyanúgy mint a nagy állami szinten a lakosság és a vállalkozások vállalják a terheket a felelősséget meg senki.

Jól van ez így?
7 2011. december 07. szerda, 22:28
Bejelentés
A következő informális testületi ülés az Azori szigeteken lesz. A Balaton már snassz
6 2011. december 07. szerda, 21:56
Előrelátó
emerpető-vel egyet értek, szükség van a fej-nehéz hivatalnak a kurtításra, azonnal meg kell szüntetni minden tanácsnoki posztot, referensből is elég egy! Ha nem akarják a nép haragját!
5 2011. december 07. szerda, 19:16
zsiguci
"A helyi képviselő-testület szükségesnek tartja, hogy Törökbálint polgárai helyi adófizetési kötelezettségeik teljesítésével arányos részt vállaljanak a közterhekből. Azzal is tisztában vannak, hogy a város költségvetési egyensúlyát nem lehet ilyen módon egyensúlyba hozni, ezért csak a helyi lakosság teherbíró képességének figyelembe vételével tervezik az adópolitikát."

A helyi lakosság meg szükségesnek tartja, hogy ne bokázzák el pénzt,úgy mint eddig. Ha ennyire tisztában vannak mindennel,akkor kérdem szeretettel hogy állunk a tiszteletdíjakkal,alpolgármesteri (közel 500000 ezer és közel 250000 forintos bérecskékkel) fizetésekkel, ezek mennyiben arányosak az elvégzett munkával és annak minőségével?
Nem először ezeket kellene "arányosítani",hogy hasonló demagógiával éljek mint az előterjesztő?
Gondolom az világos, nem lakosság borította fel a költségvetés "egyensúlyát" képviselő urak? Tessenek talán számot adni az eddigi remek döntéseik pénzügyi hatásairól,befizetni, aztán kérjenek a lakosságtól újabb anyagi áldozatot.Ez nem költségvetés, ez egyszerű pénzbeszedés.Ha valóban azt gondolják, hogy olyan passzív vagyont kell adóztatni, amely bevételt nem, csak költséget "állít" elő, akkor Önök tévúton járnak, ennek nyomor lesz a vége.Mi lenne, ha a lakosság szépen becsatolná az ingatlanának fenntartásával járó költségeit? Nem lenne jogos? Vagy esetleg vásárolják meg, aztán lakbért fizet.Nem akkor kellett volna szerényebbnek , amikor 11,5 milliárdért iskolát óhajtottak?
Turai úr személyes!!!!!!!!!!!!!!felelősséget vállalt! Hát hol a felelősség? Megint a lakosság zsebében?
4 2011. december 07. szerda, 12:21
Hajrá
A Népszabadság úgy tudja, Orbán Viktor kritikusan szólt a magyar iskolarendszerről, szerinte azért van szükség az államosításra, mert az iskolák között nagyok a különbségek, és egyenetlen a színvonal. Orbán kifejtette: az állam lesz a fenntartó, és az önkormányzatok legfeljebb visszaszerződhetnek az iskolák működtetésére. Azt is kifejtette, hogy mit ért fenntartáson: a tartalmi szabályozást (nemzeti alaptanterv), a pedagógusbérek finanszírozását, az igazgató kinevezését. „E szerint a működtetés nem jelent mást, mint a villanykörték cseréjét vagy a kéményseprő kihívását” – kommentálta egy forrás.
3 2011. december 07. szerda, 08:29
emerpető
Ezzel a városvezetéssel már az is eredmény, ha csupán vegetál a város. Akkor legalább nem csúszik lejjebb. Az átalakulás a szoros összefonódások miatt szerintem esélytelen, pedig a hivatalnak lenne a leginkább szüksége a reformokra, de az reménytelen, hogy megszüntetik a kopogtatócédula gyűjtőknek kreált státuszokat Szerintem idén felélik a tartalékot és ennyi. Hogy utána mi lesz, azt nem tudom.
2 2011. december 06. kedd, 19:40
patakparti
Összeolvasva a királyi honlapon a beterjesztett koncepciót és az elfogadottat úgy látom, hogy az eredeti megbukott, annak szinte nyoma sem maradt.

Az mára a kérdés, hogy a jövő év a vegetálásé lesz vagy az átalakulás útjára tud lépni a város.

Három olvasatban lesz költségvetés tárgyalás, de az első (már ez rajta van a hivatalos honlapon) inkább a vegetálásról szól gyors ránézésre. S ne legyen illúziója senkinek, ha az iskolák terhe nem itt jelentkezik az nem egy az egyben könnyebbség, hanem minden bizonnyal az iparűzési adó egy részét is viszi velük együtt az állam (amiből eddig keresztfinanszírozta a város az iskolákat s sok minden mást).

Szóval a perspektíva nem rózsás, de nézzünk körbe, vegyük sorra a 13-14 ezres városokat. A mienknél sokkal sanyarúbb külső feltételekkel is számos helyen jobban működnek.
1 2011. december 06. kedd, 19:11
Edu
origo hír
"A szeptemberben kötött megállapodás durva felrúgásának tartja a Fidesz számos oktatáspolitikusa Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormánypárti képviselőcsoportok kedd reggeli ülésén elhangzott kijelentését, amellyel a miniszterelnök világossá tette, hogy hiába kötnek majd szerződést az önkormányzatok egy-egy iskola működtetésére, ebben az esetben is csupán üzemeltetői lehetnek az intézménynek, a fenntartó az állam marad (jövő évtől az elfogadás előtt álló önkormányzati és köznevelési törvény értelmében valamennyi iskola állami kézbe kerül, de az önkormányzatok egyedi szerződésekkel visszavehetik azokat).

Ez azért lényeges, mert az iskola működésének valamennyi fontos momentumát - az igazgató kinevezésétől a pedagógiai programig - a fenntartó határozza meg, az üzemeltetőnek csak a működtetéssel kapcsolatos technikai ügyekben van hatásköre. Meghatározhatja például, hogy hány fokra legyen állítva a fűtés az iskolában, kifestessen-e egy lelakott tantermet vagy elbocsássa-e a rossz munkát végző takarítót, vagy sem."

Mennyit jelent a költségvetés szempontjából, ha a pedagógusbéreket nem az önkormányzat fizeti?
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!