2017. augusztus 23., szerda

Logo

Címlap Helyi közélet Első kézből…

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Első kézből… PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hídvégi Ferencné   
2012. január 19. csütörtök, 10:41
a képviselő-testület január 17-i, rendkívüli üléséről

 

Vélemény a járási hivatalok kormányzati koncepciójáról

A Közigazgatási Minisztérium által készített járásrendszer koncepcióját a helyi képviselő-testület rendkívüli ülésen véleményezte. A nyilvánosságra hozott és társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint a járások kialakításának az a célja, hogy alacsonyabb költséggel működhessen a közigazgatás rendszere. A Turai István polgármester által készített előterjesztés szerint a minisztérium újra hivatkozik a „a Jó Állam” kialakítására. A jövőben az államigazgatási feladatok jelentős részét járási szinten végeznék, bár a jelenlegi információk szerint még nem lehet a konkrét funkciókat tudni. A döntéshozó grémium ellenvéleményt fogalmazott meg elsősorban azért, hogy megmentsék a város lakosságát attól, hogy hatósági ügyeiket Budakeszire utazva kelljen intézni.

A képviselő-testület egyhangú szavazatokkal az alábbi – az eredetihez képest kibővített és indokolással ellátott – határozati javaslatot fogadta el:


1.    Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezésre juttatja egyet nem értését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága által közzétett járásbeosztásnak Törökbálint Várost érintő járásközpont meghatározásával. A kiadott javaslatban 113. sorszám alatt szereplő Budakeszi mint járásközpont nem alkalmas Törökbálint ellátására, mert ez a megoldás – egyebek mellett – nem teljesíti a Kormány azon alapelvét, amely szerint gyors és könnyű hozzáférést kíván biztosítani az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzésével.

2.    Ezért Törökbálint Város Képviselő-testülete élve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdésében foglalt felterjesztési jogával, a meghirdetett társadalmi egyeztetési folyamatra adott véleményezési határidőn belül, a javaslatot kidolgozó tárca vezetőjéhez, a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszterhez fordul kifogásával, és javaslattal él a végleges döntés meghozatalához.

3.    Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete azt javasolja, hogy a Törökbálintot érintő járás kialakításában illetve járásközpont meghatározásba ne Budakeszi, hanem Budaörs legyen a járás központja. E javaslat egyaránt megvalósítható az államtitkársági javaslatban szereplő 113. számú járás központjának Budaörsre helyezésével, vagy a tervezett járás kettéosztásával, ugyancsak Budaörs járásközpontként történő megnevezésével, Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Herceghalom településeknek egy járásba sorolásával.

4.    Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kéri a döntéshozókat, hogy az érintett települések járásba sorolásának véglegesítése előtt tartson egyeztetést mindegyik, az államtitkári javaslat 113. számú járásába sorolt önkormányzat vezetőinek bevonásával.

5.    Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy jelen döntését felterjesztésként megküldje a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszternek valamint Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságához. Felkéri a polgármestert, hogy jelen döntését ismertesse meg az államtitkári javaslatban 113. sorszám alatt szereplő járáshoz sorolt települések önkormányzataival. A polgármester gondoskodjon jelen határozatnak a helyi közvélemény előtt történő minél szélesebb körű megismertetéséről is.

Indokolás

A kormány honlapján megjelent tájékoztatóból értesült Törökbálint Város Önkormányzatának vezetése arról, hogy megkezdődött a járások kialakításának, ezen belül a járásközpontok meghatározásának társadalmi egyeztetési folyamata. A közlemény szerint 2012. február 20-ig van lehetőség a javaslat véleményezésére. A nyilvánosságra hozott táblázatból kiderül, hogy a javaslattevő az országot 176 járásra osztotta. A javaslatban Törökbálint Város a 113. sorszámú járásba került besorolásra, Budakeszi járásközponttal, Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Remeteszőlős, Telki, Törökbálint és Zsámbék településekkel.

Önkormányzatunk Képviselő-testülete álláspontjának kialakítása során a Kormány 1299/2011. (IX.1.) határozatában foglaltakat tartotta szem előtt. A hivatkozott határozat alapelvként fogalmazza meg az államigazgatási szolgáltatásokhoz történő gyors és könnyű hozzáférést, valamint a létező ügyintézési helyszínek megőrzését.

Budaörs a jelzett terület legnagyobb lélekszámú települése, Budakeszi lélekszámához képest kétszeres lakosságszámmal. Emellett kiépült, jelenleg is működő igazgatási infrastruktúrával rendelkezik, melyek közül az államtitkársági javaslatban szereplő települések legtöbbjét ma is kiszolgálja. A járások kialakításánál fontos szempont a közlekedési infrastruktúra, de különösen a közösségi közlekedés lehetőségének figyelembe vétele. Ha figyelmen kívül hagyjuk a fővároson át történő közlekedés lehetőségét, akkor Törökbálint szempontjából mindössze két lehetőség kínálkozik Budakeszi közösségi közlekedéssel történő megközelítésére: a VOLÁNBUSZ 779-es számú járata, amelyet Budaörsön keresztül vehet igénybe a lakosság Budakeszi irányában, illetve a Budakeszit Törökbálinttal közvetlenül összekötő 758-as járat. E viszonylatok napi járatsűrűsége azonban messze elmarad attól a mértéktől, mely a gyorsan elérhető közigazgatási szolgáltatás szempontjából kívánatos lenne. Biatorbágy és Herceghalom autóbuszos összeköttetéssel Budakeszi irányában nem rendelkezik. Budaörssel Törökbálintnak a BKV által üzemeltetett, 88-as, 140-es és 272-es vonalakon van sűrű közösségi közlekedési kapcsolata.

Budaörsi székhellyel működik jelenleg is a Budaörsi Városi Bíróság, a Budaörsi Városi Ügyészség, a Budaörsi Rendőrkapitányság, a Munkaügyi Központ, az Okmányiroda, és a Gyámhivatal.

Önkormányzatunk Képviselő-testületének álláspontja szerint a 1299/2011 (IX.1.) kormányhatározat alapelvei a fentiekben írottak miatt sérülnének, ha a járásközpont nem Budaörsre kerülne kijelölésre.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdése szerint:

101. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

Törökbálint Város Önkormányzata él a társadalmi egyeztetési folyamatban véleményezési és felterjesztési jogával, de ezt oly módon teszi, hogy meg is fogalmazza javaslatát a megoldás lehetőségeire. Javaslata szerint a járásközpont szerepet Budaörsnek kell kapnia. Ugyanakkor figyelemmel van arra is, hogy Budaörs járásközpont elérése a Zsámbéki medence néhány települése részéről nehezebb, mint Budakeszié. Mérlegelte Önkormányzatunk a lakosságszám alapján azt, hogy Budaörs járásközpont elérése kevesebb állampolgárnak jelent gondot, mint Budakeszi elérése. Alternatív javaslatként foglalta javaslatba a járás ketté osztását, ezzel a Budaörs központú járás több, Budakeszi kissé kevesebb lakos-számot láthatna el. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint, amennyiben Budaörs, Biatorbágy, Herceghalom és Törökbálint egy járásba tartozna, Budaörs járásközpontnak mintegy 58 ezer lakos ellátásáról kellene gondoskodnia, míg a Budakeszinél maradó Budajenő, Budakeszi, Nagykovácsi, Páty, Remeteszőlős, Telki és Zsámbék lakossága összesen 40 ezer főt tenne ki abban a járásban.

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyes elgondolásnak tartja, hogy a járásbeosztás és járásszékhelyek kijelölésére társadalmi egyeztetési folyamatot indított el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága. Ugyanakkor azt is szükségesnek tarja, hogy az álláspontok minél szélesebb körű megismerése érdekében legyen lehetőség további szakmai egyeztetésre, melyben szerephez kell jussanak az érintett települések vezetői. Erre pontosan azért van szükség, mert az alternatívák között természetesen vannak egyik vagy másik település számára előnyösebb, mások számára pedig hátrányosabb változatok. Így a legjobb megoldást a közösen kialakított vélemény, a térség érintettjei legnagyobb részének jó megoldás hozhatja. Ehhez pedig elengedhetetlen egy második körös egyeztetés, amelynek a döntéshozó közreműködésével szükséges létrejönnie.

A polgármester arra kap felhatalmazást, hogy Törökbálint Város Önkormányzatának jelen határozatást megismertesse a helyi közvéleménnyel, és eljuttassa azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba a miniszternek és a Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársághoz. A kérdés érzékeny volta miatt az is szükséges, hogy az érintett települések vezetői megismerhessék Törökbálint Önkormányzata Képviselő-testületének álláspontját, ezzel adva módot a minél szélesebb körű egyeztetésnek.

 

A képviselő-testület ülésén részt vett a térség országgyűlési képviselője, Csenger –Zalán Zsolt is.  Elmondta, hogy a közzétett koncepció tervezet, jelenleg egyeztetés alatt áll, az érintettek február 20-ig véleményezhetik. A járások végleges kialakítására várhatóan májusban kerül majd sor. Ő is célszerűbbnek tarja a könnyebben megközelíthető budaörsi központot. Azonban úgy vélte, a járási hivatal nem nonstop ügyintézési helyszín lesz, oda a hatósági jogkörök (gyámügy, oktatásirányítás, stb.) kerülnek, ezekkel az átlagpolgár nem túl gyakran találkozik.

Gyarmati Mihály, Elek Sándor és Géczy Krisztián ismét felvetette az Astra Zeneca épület megvásárlásának lehetőségét. Mivel alapvetően kormányzati feladat a járási hivatalok finanszírozása, érdemes lenne erről is tárgyalni a kormánnyal és esetleg – egyebek mellett - megoldódhatna a polgármesteri hivatal helyzetének rendezése is. Az országgyűlési képviselő az ötletről úgy vélekedett, nem gondolja, hogy a kormány 6-7-800 millió forintért a mostani helyzetben épületet vásárolna. Turai István szerint nincs is itt az ideje új hivatal épületéről gondolkodni, amikor még azt sem tudják milyen feladatok maradnak helyben.

Kailinger Ildikó jegyző szerint első körben az az elérendő cél, hogy Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom és Budaörs utóbbi székhellyel egy 58 ezer fős járás lehessen, vagy legalább az eredeti tervektől eltérően Budakeszi helyett Budaörs lehessen a járásközpont. A jegyzőasszony kormányhivatali tapasztalataira hivatkozva elmondta, a tendencia az, hogy a hivatalok állami tulajdonú épületekben legyenek, de ő sem látja reális elvárásnak az épületvásárlást.

Csuka Attila az Astra épületének megvásárlásával kapcsolatban úgy vélekedett, az épületre sem pénze, sem szüksége nincs a helyi önkormányzatnak.

A járási hivatalok kialakításáról szóló kormányzati koncepcióról folytatott tárgyalások során Törökbálint polgármestere már tárgyalt Biatorbágy és Budaörs, valamint Budakeszi polgármesterével. Véleményük szerint is elfogadhatatlan a kormány aktuális javaslata. Budakeszi polgármestere úgy nyilatkozott, számukra járásközpontként csak a Zsámbéki medence települései jöhetnek szóba.

Budaörs véleménye a napirend mellékleteként a www.torokbalint.hu honlapon olvasható.



 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Hozzászólások (10)
10 2012. január 24. kedd, 21:24
csak úgy mondom
A közigazgatás is fontos! A járások megszüntetésének az volt anno a célja, hogy költségtakarékosabbá tegyék az államigazgatást. Emlékeznek? Helyi tanács, járási tanács, megyei tanács, BM. Most mi értelme van, azon túl, hogy a fiúk nosztalgiáznak az urambátyám időszak után? Ki volt az a magyar jogtörténész, aki ilyen mély nyomokat hagyott bennük az egyetemen? Most van helyi bíróság, majd lesz járási bíróság is, van törvényszék, ítélőtábla és kúria. Ezek az átnevezések a címfestőkön, bélyegzőkészítőkön kívül kinek jók?

Az átszervezésekkel a függetlenség látszatát vették el. Rés keletkezett a pajzson a bírókijelöléssel. Nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani, ugye?

Jó államhoz jó állampolgárok kellenek, mondja zsiguci. De felosztja az állapolgárokat "jó magyarokra" meg "liberális komcsikra". ???

Nézzük a csodaiskolát! Évtizedek óta uszodáról, sportlétesítményről beszélnek, de a testület leszavazta. A terület képviselője a kocsijában várta meg a végét. Derék ember, újra is választotta a sok jó állampolgár.

Beszéljünk arról is, hogy kinek van az új iskolára szüksége? Nem a bálintiaknak, amikor mindkét iskolában bőven vannak érdi tanulók. Nyilván a tükörhegyre tervezett, sokat támadott lakótelepnek. Bölcs vezetőink megint "gondosan" megtervezték, mennyire bénítja meg a környező utcák életét az iskolába járás...

Igaza van zsiguci, beszéljünk róla! Csak lassan nem lesz hol.
9 2012. január 23. hétfő, 09:44
Azazello
Miért kell bántani szegényeket azért, mert egy számukra kedves, bár alklamatlan várost jelöltek ki erre a jelentéktelen feladatra? Ehelyett inkább lényeges dolgokról kellene beszélni. Például arról, hogy nevezzék ki zsigucit Törökbálint legokosabb emberének 9, vagy inkább 12 évre.
8 2012. január 21. szombat, 11:18
zsiguci
Emese, komoly üldözési mániája van. Szinte látom a mixerkocsikat a járási központokban , ahogy betonozzák a hatalmat.:-)))
Mivel vita alatt van a járási rendszer kialakítása (megjegyzem ,ez semmiképpen nem új struktúra, legfeljebb a mostanihoz képest,más)talán elfogadható, hogy nincsenek pontosan definiálva a konkrét funkciók sebészi pontossággal.Ha így lenne, nem kellene, lehetne véleményt fűzni hozzá. nyilván a vélemények is hozzájárulnak ahhoz, milyen feladatokat kell és érdemes a járásokhoz delegálni.
A jó államhoz jó állampolgárok szükségesek, mert ők alkotják, ez nem vazallusság kérdése,én nem értem mi ez a gyűlölet áradat magától.Gondolom az sem meglepő senki számára, hogy minden átszervezés költséggel jár, azért, hogy jó esetben hatékonyabb legyen a pénze felhasználása.Örömmel vettem volna, ha ugyan ilyen polgári hevülettel véleményezi a soha nem igazolt igényű csodaiskola 11,5 milliárdos beruházási döntését.Vagy feltette volna egy egyszerű kérdést: hány valóban törökbálinti gyerek számára kell iskolai férőhelye biztosítani a helyi adókból!!!!!!!!!!!
Ez szerintem nekünk sokkal inkább lényeges és húsba vágó, mint a járási központ helye.De nyilván egyedül vagyok ezzel a véleménnyel.
7 2012. január 21. szombat, 10:07
Tóth Emese
Ez a kulcs mondat!
"A jövőben az államigazgatási feladatok jelentős részét járási szinten végeznék, bár a jelenlegi információk szerint még nem lehet a konkrét funkciókat tudni."
Tehát létrehoznak egy új államigazgatási struktúrát, aminek funkcióiról, a kormány bevált gyakorlata szerint semmit sem tudni, csak azt, hogy 176 járás lesz. Gyanítom, hogy e mögött ugyanaz a hatalom bebetonozási szándék lehet, ami az eddigi döntéseiket is jellemezte.
Ha indokolt, ha ésszerű lenne, akkor lehetne a terveket ismerni, netán megvitatni.

Abban sincs semmi változás, hogy a polgármester és a képviselő testület az elvet magát nem, csak annak egy részét, jelesül a járási székhelyet vitatja.
Igen, a "jó államhoz" hűséges vazallusok is kellenek! Aztán hogy ez az átszervezés mennyibe fáj, a haszna kinek a zsebébe kerül, vagy kinek hoz politikai előnyt, azt majd az utókor kutathatja.
6 2012. január 20. péntek, 19:47
ébresztő!!!!!!!!!!!!!!!
"Az ingatlanadókat általában az önkormányzatok vetik ki, miközben az IMF a központi kormányzatra koncentrál. Tekintetbe véve azonban, hogy az önkormányzatok jelentős mértékű állami támogatásokban részesülnek, a központi kormányzatoknak hatalmában áll nyomást kifejteni az ingatlanok adóztatásának agresszívabb alkalmazására."
5 2012. január 20. péntek, 10:14
zsiguci
"Gyarmati Mihály, Elek Sándor és Géczy Krisztián ismét felvetette az Astra Zeneca épület megvásárlásának lehetőségét."

Ez őrület! Miféle vásárlásokon gondolkodok Elek uracska meg csipet csapata? Új hivatal????????
Kinek?Minek? Nem a 11,5 millárdos fantomiskolába kellett volna a szórni a pénzt urak!
Nulla négyzetmétertől adót szedetnek a lakások után MINDENKITŐL és vásárlásokon töri a buksiját?
Elképesztő! Hol él ez ember? Ennyi ésszel lovat sem érdemes tartani!(Mondjuk nem is tart.)
4 2012. január 19. csütörtök, 17:36
BKV
Trükkösen emelt árat a BKV
2012.01.19. 10:32 | jackyll
bkv naiv ügyfél
Másfél éve tudjuk, hogy a leghumánusabb megszorítás az, amit nem a zemberekkel fizettetnek meg. Így gondolta a BKV is, ezért kicsit átszervezte a bérletek érvényességi körét, árat valóban nem emelt. Viszont akik az agglomerációból eddig Budapest+környéki bérlet kombóval közlekedtek, azokra most ellenőrök várnak a főváros határán. Ugyanis csak a drágább környéki bérletek érvényesek városhatáron átnyúlva, a Budapest-bérlet már nem. Laci kioknyomozta az egészet nekünk:

Egy ideig nem értettem miért változtatta meg a BKV a Budapesti bérlet érvényességi körét (2012. január 1 előtt a közigazgatási határt követő első megállóig volt érvényes a bérlet, míg január elsejétől már csak a közigazgatási határon belüli utolsó megállóig). Most ma leesett a tantusz. Környéki bérlet többféle van, s természetesen eltérő érvényességi körrel. Úgymond nem emeltek viteldíjat, de egy laza mozdulattal a külterületről beutazók számára jobb esetben csak 1140HUF (feltéve ha 5km távolságon belüli megállóig utazunk), roszabb esetben pedig 4580HUF (maximum 10km távolság esetén) a havi bérletköltségben a többlet.

Eddig ugyanis elég volt egy adott településre érvényes környéki helyi bérlet és egy budapesti bérlet kombinációja. Így már nem is lepődök meg rajta, hogy miért a két település (Budapest és a szomszédos külterületi település) határa között találkozok mostanság ellenőrökkel (megjegyzem az elmúlt félévben nem is jártak arra, nem mintha hiányoltam volna őket).

Valahogy olyan érzésem van mintha az eddig is jobb fizetési (ez esetben vásárlási) morállal rendelkező beutazók által szeretnének többet fizettetni s így javítani a bevételeket...

Összesítve egy átlagos nem budapesti lakos budapesti munkahelyre történő beutazásának viteldíjja az érvényességi kör változtatását követően:

2012. janurár 1. előtt:
Budapest bérlet: 9800HUF
Környéki helyi bérlet: 4800HUF
Összesen: 14600HUF

2012. január 1. után (szerencsésebb esetben):
Budapest bérlet: 9800HUF
Környéki bérlet (5km): 5940HUF
Összesen: 15740HUF (növekmény: 1140HUF)

2012. január 1. után (roszabb esetben):
Budapest bérlet: 9800HUF
Környéki bérlet (10km): 9380HUF
Összesen: 19180HUF (növekmény: 4580HUF!)
3 2012. január 19. csütörtök, 17:33
Érdeklődő
http://index.hu/belfold/2012/01/19/navracsics_a_jarasok_szaman_nem_lehet_valtoztatni/
2 2012. január 19. csütörtök, 17:29
Koma
Navracsics: A járások számán nem lehet változtatni

Logisztikai érveket felhozva Veresegyház és Budaörs is jelezte, hogy más járáshoz szeretne tartozni. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy átszervezés még lehet, de a járások számán nem lehet már változtatni.

A teljes cikk az Index.hu-n található
1 2012. január 19. csütörtök, 15:47
csak úgy mondom
Mi a szösz, végre van értelmes javaslata is a testületnek?

De mire megy vele, mikor Budaörs város vezetése nem annyira népszerű pártunk és kormányunk szemében, mint a jó hazafi Budakeszié?
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!