2017. október 22., vasárnap

Logo

Címlap Helyi közélet Első kézből…

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Első kézből… PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hídvégi Ferencné   
2012. május 18. péntek, 13:45
a képviselő-testület május 10-i, rendkívüli üléséről

Zajvédelmi mérésekről döntöttek – A Felsővölgyi úti szennyvízcsatorna ügye – Delegáció utazik a Székelyudvarhelyi Városnapokra  –  A településszerkezeti terv 2. munkaközi anyaga


Zajvédelmi mérések a város több pontján

Csuka Attila, az Anna-hegy önkormányzati képviselője lakossági panaszok alapján az M0 körgyűrű kiszélesítése óta folyamatosan szembesül főleg a Kertész utca lakóinak zajterhelésre vonatkozó panaszával. Már többször felvették a kapcsolatot a beruházóval és a kivitelezővel is, a levélváltások ellenére semmilyen intézkedés nem történt. A beruházó Colas Hungária kitart azon álláspontja mellett, hogy a zajvédő fal a tervezettnek és a törvényi előírásoknak megfelelően épült meg. A képviselő úgy ítélte meg, hogy a lakosság védelmében és a zajterhelés csökkentésének elérésében csak megfelelő, bizonyítottan akkreditált mérések birtokában tehet valamit az önkormányzat. Ezért arra kérte a testületet, hogy a Kertész utca mellett rendelje meg a zajmérést egy olyan hiteles cégtől, aki akár a bíróság előtt is elfogadható adatokat tud szolgáltatni. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a javaslatot támogatta azzal, hogy a vasút és az autópályák közelében lévő területekre is rendeljék meg a hitelesített zajvédelmi méréseket. A mérések költségeit a Környezetvédelmi Alapból biztosítják. A Kertész utca mellett a Vasút, a Semmelweis, a Téglagyár utcában, a Köztársaság téren, a Károlyi Mihály utca két pontján, a Báthori, a Kazinczy utcában és a Széles/Őrház utca sarkán fogják a zajterhelést mérni.

A vita során Fernengel András a mérési pontok, így a 3 millió Ft-os költség csökkentésére tett javaslatot. Gyarmati Mihály viszont úgy vélekedett a terepviszonyok miatt, és azért mert azokon a pontokon már korábban is voltak mérések – így az adatokat össze lehet vetni – maradjanak a bizottság által javasolt helyszínek.


A Felsővölgyi utcai szennyvízcsatorna ügye

A képviselő-testület korábban már döntött az Érd és Törökbálint határán fekvő Felsővölgyi út törökbálinti oldalán fekvő ingatlanok szennyvízcsatorna rákötési lehetőségéről. A korábbi döntésnek megfelelően szennyvíztisztító kapacitást vásárol Érdtől, ezzel kapcsolatban a szomszéd város közgyűlésének határozatára várnak. Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Társulástól a műszaki és geodéziai szükségszerűségek figyelembe vételével két átadási pont kijelölését kérik. A csatlakozási pontok kialakításának költségeit a külön megállapodásban foglaltak szerint 2012. augusztus 31-ig fizetik meg a társulásnak.

A törökbálinti ingatlanok szennyvízelvezetését külön társulati formában kívánja megvalósítani a grémium, amelyhez kéri, hogy az érdekeltségi terület és a hozzájárulás megállapítása érdekében a Polgármesteri Hivatal készítsen előzetes kalkulációt. A szükséges intézkedések megtételére a polgármestert és a jegyzőt kérték fel.


Delegáció a Székelyudvarhelyi Városnapokra

A május 24–27. között megrendezésre kerülő Székelyudvarhelyi Városnapokon Palkóné Szabó Gabriella és Rothauszky Györgyné képviselő, Megyaszai Zoltánné a helyi Német Önkormányzat elnöke, valamint a Polgármesteri Hivatal egy dolgozója képviselheti Törökbálintot a testvérváros hagyományos rendezvényein. A kiküldetés hivatalos külföldi látogatásnak minősül, a delegáció tagjai részére a számlával igazolt költségeket megtérítik.

A képviselő-testület úgy döntött, hogy az önkormányzat munkatervében a 2012. május 24-re tervezett ülésnapot egy nappal előbbre, május 23-ára szerdára helyezi át.


A településszerkezeti terv módosításának 2. munkaközi anyaga

A helyi döntéshozók négy évvel ezelőtt határoztak a város teljes területére vonatkozó településrendezési tervek felülvizsgálatáról és módosításáról. Az új településfejlesztési koncepciót a testület 2010. februárjában fogadta el. A testület a TSZT módosítás 1. munkaközi egyeztetési anyagát a néhány hónappal későbbi ülésén tárgyalta és az akkor elfogadott határozatban rögzítette észrevételeit.  2010. november végére elkészült a szerkezeti terv második, a szabályozási terv módosításának első munkaközi egyeztetési dokumentációja. Ezt követően a tervek felülvizsgálata a Tó-park területére vonatkozó szabályozási tervmódosítás folyamatának megszakadása valamint a Tükörhegy IV. szabályozási tervének hatályon kívül helyezése miatt megtorpant. A szerkezeti terv módosításának 2. munkaközi egyeztető anyagát a képviselők 2011-ben, illetve idén márciusban informális üléseken már megismerhették. Ezen túl az illetékes szakbizottság több mint 6 órát foglalkozott vele. Ez az előkészítés a munka egy szakaszát zárja le, de több is fogja követni. A társadalmi egyeztetést követően a pontosítások átvezetése után ismét a grémium elé kerül, majd a szakhatósági egyeztetések után teszik közszemlére.

A vita során Albert Gábor arról érdeklődött, milyen formában zajlik majd a társadalmi egyeztetés. Turai István polgármester válaszában elmondta, első körben a társadalmi szervezetek véleményét kérik ki, majd külön-külön lesznek a településrészi egyeztetések, valamint a második félévben közmeghallgatás is terveznek a témában. Elképzeléseik szerint interneten követhető lesz majd a teljes folyamat.

Fernengel András azt javasolta, éljenek a kettős kontroll lehetőségével. A lakosság elé első körben már szakhatósági véleménnyel kerüljenek ki az elképzelések. Ezzel a polgármester nem értett egyet.

Mint várható volt, legnagyobb vitát a Pistállyal kapcsolatos javaslat generálta. Csuka Attila elmondta, a területre vonatkozóan már határozatot hoztak az üdülőövezeti besorolásról, ennek ellenére most arról fognak szavazni, hogy a városnak ez a része maradjon mezőgazdasági terület. Ezzel egyáltalán nem ért egyet, hiszen itt már több százan laknak életvitelszerűen. 4 – 500 telekről van szó, számításai szerint a teljes beépítés esetén is 1200 fővel növekedhet a lakosságszám.  Ha nincs szabályozás, nagyon sokan kényük-kedvük szerint építkeznek. Gyarmati Mihály utalt arra, hogy a Pistály gyakorlatilag háromszor akkora terület, mint a Szabadházi hegy, alacsony intenzitású beépítés esetén is jelentős lakosságszám-növekedéssel kell számolni. Csenger-Zalán Annamária főépítésztől Csuka Attila azt kérdezte, amennyiben a terület kertes mezőgazdasági besorolású marad, akkor mit és mekkorát lehet építeni. A főépítész véleménye szerint meg lehet határozni a legkisebb telekméretet és a beépítési százalékot is, lakóépületet azonban nem lehet elhelyezni a területen.

Elek Sándor jelezte, tartózkodni fog a szavazásnál, mert nem érti, hogyan működik ez az egész. Belterületen az engedély nélküli építkezést szigorúan szankcionálják, míg a mezőgazdasági területeken engedély nélkül bármi építhető és még az önkormányzatot fenyegetik a törvénytelenséggel. Ha történetesen ő venne egy 2000 négyzetméteres telket a Ráczugban és építene rá egy házat, biztos, hogy kőkeményen megbüntetnék.

Gyarmati Mihály felhívta Csuka Attila figyelmét arra, a Pistály soha nem volt lakóterület, kivéve a Pistály-dűlő nevű utcácskát. Csuka Attila ennek ellenére úgy gondolja a lehető legkisebb intenzitással ugyan, de hagyni kellene a területet fejlődni.

Fernengel András szerint, ha a középértéket veszik, akkor 10-15 éven belül 3000 fős lakosság növekedéssel lehet számolni. Vajon miből fogják előteremteni azt a több százmillió forintot, ami az ellátásra kell?

Csuka Attila erről úgy vélekedett, ha lakossági adóztatás irányába indul az önkormányzat akár még jól is járhat a város, hiszen a több embernek kevesebbet kellene fizetni. Arról persze nem esett szó, hogy a jelenleg is zsúfolt bölcsődei – óvodai – iskolai férőhelygondok és egyéb problémák hogyan oldódnának meg. A mostani döntés, miszerint a Pistály maradjon továbbra is mezőgazdasági terület nem a városért, hanem az ott élők ellen született – mondta a képviselő.

Elek Sándor erre úgy reagált, akik ott élnek, még ha engedély nélkül építkeztek is, nem engedheti el a kezüket az önkormányzat. Jelenleg nem hozhatnak olyan döntést, ami lakosságszám növekedést jelent. Csuka Attila véleménye szerint, ha ez egyáltalán problémát okoz, az csak 15 év múlva jelentkezhet.

Albert Gábor hozzászólásában arról beszélt, mindig ugyanoda, ugyanazokkal az érvekkel jutnak vissza. Ő érzelmi kérdésként kezelné a helyzetet, ott is törökbálintiak laknak, ezeket a területeket is támogatni kell.

A három és fél oldalas határozati javaslatban ugyan nem szerepelt, de Elek Sándor javaslatát elfogadva a testület úgy döntött, hogy a Ráczug közel 200 hektáros területével kapcsolatos 2008-ban elfogadott szándéknyilatkozatot visszavonja. A határozat arról szólt, hogy az adóbevételek növelése érdekében a grémium kötelezettséget vállalt a mezőgazdasági terület kereskedelmi - gazdasági besorolására, igaz ez a döntés nem minősült a TSZT módosításának. A szándéknyilatkozat visszavonására egyébként Kiss István 2008. júliusában már javaslatot tett, amit azonban akkor a testületi többség elutasított.

Az előterjesztés, a szakbizottság javaslata és az elfogadott határozatsor a www.torokbalint.hu oldalon olvasható.

A teljes településszerkezeti tervre vonatkozó dokumentáció a kért módosítások és kiegészítések elvégzése után újratárgyalásra ismét az illetékes szakbizottság és a képviselő-testület elé kerül.

 


 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Hozzászólások (1)
1 2012. május 23. szerda, 20:58
jj
Azért elég gáz ,hogy mióta regisztálni kell a hozzászóláshoz-azóta mennyire nem érdekli senkit mi történik a mi kis városunkban!!
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!