2017. június 23., péntek

Logo

Címlap Helyi közélet Első kézből… I.

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Első kézből… I. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hídvégi Ferencné   
2012. szeptember 10. hétfő, 18:41
a képviselő-testület szeptember 6-i üléséről

Rendelet a kutyatartásról – Stratégiai kérdés az adóbeszedés – Bérbeadó jogok a Városgondnokságnak – Módosították a környezetvédelmi és a közterület használatáról szóló rendeletet


Új rendelet a kutyák tartásáról

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet megváltozott szabályai, valamint az Alkotmánybíróság határozata és a jogalkotásról szóló törvény alapján a helyi döntéshozók felülvizsgálták az ebtartás rendjéről szóló helyi rendeletet. Az AB megállapította, hogy a kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartását részben szabályozza, ezért a helyi önkormányzatok ezekben a kérdésekben nem alkothatnak rendeletet. Az említett rendelet változásai 2012. augusztus 1-én léptek, elletve a következő év első napján lépnek hatályba.

Az ebtartás rendjéről szóló helyi rendelet több rendelkezése is magasabb szintű jogszabályokba ütközik és olyan kérdést is szabályoz, amelyről a kormányrendelet részletesen foglalkozik. A fentiekre való tekintettel a helyi grémium a rendeletet hatályon kívül helyezte és a helyi szinten szabályozható kérdésekről új rendeletet alkotott. Ezek szerint Törökbálint közigazgatási területén kizárólag egyedi azonosítóval ellátott eb tartózkodhat. Az ebtartó az eb 3 hónapos kora után, de legkésőbb 6 hónapos korának eléréséig köteles az egyedi azonosíthatóságot biztosítani. Az egyedi azonosítót az önkormányzat a közigazgatási területén állandó lakhellyel rendelkező és az ebet is ott tartó lakosoknak 2012. július 1-től az év végéig térítésmentesen biztosítja. A kutya tulajdonosának az állatorvosi díjat és a kamarai regisztrációs díjat kell megfizetni a jelölés során.

Azt, hogy a kutya egyedi azonosítóval rendelkezik-e, a közterület-felügyelet és a rendőrség jogosult ellenőrizni.


Anyagi érdekeltség – szigorúbb feltételekkel

A képviselő-testület még januárban hatályon kívül helyezte az önkormányzat ügykörébe tartozó adóztatással kapcsolatos feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről szóló rendeletét. Ugyanekkor kinyilvánították azt a szándékot is, hogy a helyi adóztatási tevékenység hatékonyságának érdekében – a vonatkozó törvény által biztosított felhatalmazással élve – a jövőben is biztosítani kívánják az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők érdekeltségi rendszerét. A rendelet-tervezetről korábban két alkalommal is tárgyalt már a szakbizottság, egyhangú támogatásuk ellenére azonban a testületi többségtől a június 21-i ülésen nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges szavazatokat. A legutóbbi módosítással, - miszerint az érdekeltségi juttatás kifizetésének csak akkor van helye, ha az adóbevételek legalább 90 %-ban teljesülnek - 9 igen, Hajdu Ferenc nem szavazatával és Palkóné Szabó Gabriella tartózkodásával elfogadásra került a rendelet. A rendelet előterjesztője, Kailinger Ildikó jegyző felhívta a képviselők figyelmét, hogy január 1-jétől hatályba lép az új önkormányzati törvény szabályainak többsége és ezzel együtt lényegesen megváltoznak az önkormányzati gazdálkodás szabályai is. A pontos szabályok ugyan még nem ismertek, de azt már most tudni lehet az eddig közzétett dokumentumokból, hogy az önkormányzatok számára központilag meg lesz határozva az általuk teljesítendő bevételi előírás és ezzel együtt a település jellegétől függően a kötelező feladatok ellátására fordítható állami támogatás. Ha a város nem teljesíti a bevételi előírást, az veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását illetve az állami támogatás kiutalását. Nem kötelező feladatok vállalására csak a többletbevételek, így a helyi adóbevételekből származó többletbevétel biztosítanak forrást a jövőben. A helyi adóztatási tevékenység az önkormányzat működésében stratégiai fontosságú terület. A bevételek teljesítése érdekében nagyon fontos a szakmailag felkészült és elkötelezett, erkölcsileg és anyagilag is kellően ösztönzött szakapparátus kialakítása.

A rendelet megalkotásával az anyagi érdekeltségi rendszer bevezetése az elvárások szerint ösztönzően hat majd az adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselőkre. Ez a fajta érdekeltségi rendszer egyébként már az 1990-es évek elejétől működött Törökbálinton. Az érdekeltségi alapba csak a lejárt esedékességű, végrehajtási cselekmények eredményeként befizetett tőketartozások és ezek késedelmi pótlékai, az adóellenőrzés során feltárt és jogerős határozattal kiszabott és beszedett adóhiány, valamint a kiszabott és behajtott adósságok meghatározott százalékai kerülhetnek. A magánszemélyek építmény- és telekadója adónemek és ebben a körben a mulasztási bírság sem számítható be az érdekeltségi alapba. Ez azért történik így, mert a magánszemélyek tekintetében a helyi rendeletben biztosított mentességek miatt eddig nem volt számottevő adózás, így ebben az adónemben jelenleg a rendszer felépítése folyik. Az előterjesztő álláspontja szerint adópolitikai szempontból is kívánatos elkerülni azt a látszatot, hogy ebben a tevékenységben és főleg a szankciók alkalmazásában az adóhatóság dolgozói érdekeltek lennének.

A képviselői hozzászólások sorában elsőként Fernengel András arról érdeklődött, a rendelet elfogadása során életbe lépő rendelkezés mit jelent „forintosítva”, hány emberre vonatkozik és a korábbi évek tapasztalatai alapján nem okoz-e feszültséget a munkatársak között. Kailinger Ildikó válaszában elmondta, maximum nettó 700 000 Ft-ot jelenhet személyenként, az irodán jelenleg 9 munkatárs dolgozik, de valószínű, hogy a létszámot tovább kell bővíteni. Az ösztönzésre fordítható összeg mintegy 10 milliós nagyságrendet jelent. Albert Gábor kérdésére is válaszolva elmondta, feszültség semmiképpen nem keletkezhet, minden dolgozónak azonos mértékű lesz az ösztönzés, így kizárható a szubjektivitás.  Az érdekeltségi alap fel nem használt része a hivatal személyi juttatásainak sorába kerül.


Bérbeadói jogok a Városgondnokságnak

A városüzemeltetési célú, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézményt, a Városgondnokságot márciusi határozatával hozta létre a képviselő-testület. Egyebek mellett feladataik közé sorolták az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek kezelésével és bérbeadásával kapcsolatos üzemeltetői feladatokat is. Ezzel kapcsolatban szükségessé vált az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól szóló rendelet módosítása. A módosított rendeletben rögzítésre került, hogy az egyes bérbeadói jogokat és kötelezettségeket szeptember 1-i hatállyal a Városgondnokság látja el.  Feladatuk a bérleti szerződések megkötése, a díjak beszedése és a lakás és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetésével kapcsolatos műszaki feladatok ellátása.


Módosították a környezetvédelmi rendeletet

A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról szóló helyi rendelet egyes részei nem tartalmaztak teljesen egyértelmű szabályozást, ezért került sor a változtatásra. A módosítás lényege, hogy az újabb fogalom-meghatározásokkal az elvárt minőség pontos leírásával az illetékesek kiküszöböljék a gondozatlanság megállapításánál felróható szubjektivitást. Az új fogalom-meghatározások révén egyértelművé válik, hogy mi minősül az ingatlannal határos zöldterületnek, allergén gyomnövénynek és az is, hogy a zöldterület gondozási kötelezettség mire terjed ki.  A gondozatlan járdaszakasz, az ingatlan előtti zöldterület vagy nyílt árok tisztításával kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházta át. Így az eljárások gyorsabban lefolytathatók lesznek és nem szükséges minden esetben a testületi döntés.


Kiegészült a közterület használatáról szóló rendelet

A hatályos közterület-használatról szóló rendelet tartalmazza a közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség eseteinek felsorolását is. A rendelet melléklete alapján kábelfektetés, közműelhelyezés esetén 1200 Ft /m összegű közterület-használati díjat kell fizetni, így a jelenlegi szabályok alapján az internet és a kábel televízió hálózat kiépítéséhez szükséges kábelek elhelyezése akár több tíz millió Ft kiadást jelent a beruházónak.  Felmerült annak a lehetősége, hogy a városban nagysebességű internet és kábel televízió hálózat kerülhet kiépítésre, de a jelentős kiadás miatt kérdésessé válhat a beruházás megvalósítása. A képviselő-testület egyhangú szavazással módosította a rendeletet, ezért a továbbiakban az ilyen jellegű fejlesztés is mentes a díj megfizetése alól. A változtatás következtében várhatóan kiépülhet a hálózat, ami a lakosság számára egyértelmű előnyökkel jár, ugyanakkor a költségvetésbe ez az összeg nem folyik be.

A fenti rendeletek teljes szövege a www.torokbalint.hu honlapon olvasható.


 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!