2017. június 23., péntek

Logo

Címlap Helyi közélet Testületi döntések…

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Testületi döntések… PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hídvégi Ferencné   
2012. szeptember 24. hétfő, 13:18
a szeptember 20-i rendkívüli ülésről

Budaörs székhellyel új járás kialakítását szeretnék - Megszűnhet a helyi építéshatóság is? – Névhasználati kérelem - Nyilvánosságra hozták a 16 + 8 tantermes tagiskola projekt önkormányzati rész-finanszírozására vonatkozó határozatot


Budakeszi és Érd helyett Budaörs

A járási hivatalokról szóló kormányrendelet melléklete meghatározza a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét. 2013. január 1-től Törökbálint az Érd központtal működő, Budaörs pedig a Budakeszi székhelyű járáshoz fog tartozni. A kormányrendelet elfogadását megelőzően Budaörs többször is gyakorolta véleményezési jogát és élt felterjesztési jogával is, de az illetékesek ezt figyelmen kívül hagyták. Első körben Törökbálintot is a Budakeszi központú járáshoz sorolták, ami később ugyan megváltozott, de a törökbálintiak szempontjából egy Budaörs központtal működő járás sokkal elfogadhatóbb lenne.  A két város között megfelelő a közösségi közlekedési kapcsolat, Érd viszont jóval nehezebben közelíthető meg.

A helyi képviselő-testület januárban már élt vélemény-nyilvánítási és felterjesztési jogával és határozatban juttatta kifejezésre, hogy nem ért egyet a Törökbálintot érintő járásközpont tervezetével. Arra hivatkoztak, hogy Budakeszi, mint járásközpont nem teljesíti a kormány azon alapelvét, miszerint könnyű és gyors hozzáférést kíván biztosítani az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzésével.

Az elfogadott kormányrendeletből az következik, hogy Budaörs és Törökbálint között a hosszú évek óta fennálló államigazgatási kapcsolatok jórészt megszakadnak. A törökbálintiak jelenleg is Budaörsön intézik a munkaügyi központtal, az okmányirodával, a városi gyámhivatallal kapcsolatos ügyeiket. Budaörs színvonalas igazgatási infrastruktúrával rendelkezik, ami alkalmassá tenné a járásközponti feladatok ellátására is.

A képviselő-testület úgy döntött, hogy ismét támogatja a budaörsi képviselő-testület szeptember 5-i határozatában újra megfogalmazott kezdeményezést, amely szerint Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom és Törökbálint részvételével, Budaörs járásközponttal új járás jöjjön létre.

A grémium felkérte a polgármester, hogy a határozatot juttassa el Budaörs Város önkormányzata, a Pest Megyei Kormányhivatal, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére.


Megszűnhet a helyi építéshatóság?

A Belügyminisztérium honlapján megjelent az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendelet módosításának tervezete. A tervezet alapján 2013. január 1-től az építéshatósági jogkörök szétválasztásra kerülnek. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokú kiemelt hatóságként egyes járási hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal jár majd el. Az egyéb, nem kiemelt ügyekben első fokú építésügyi hatósági jogkörben pedig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője lesz illetékes. A járási építésügyi hivatalok 57 járási hivatalban és a fővárosi kerületi hivatalokban kerülnek kialakításra, nem lesz minden járásban építésügyi hivatal.

A tervezet elfogadása esetén 2013. január 1-től megszűnik Törökbálinton az önálló építéshatóság, az építésügyi hatósági ügyek intézése majd Érden történik. A kiemelt ügyekben az Érd központtal működő építésügyi hivatal, egyéb ügyekben pedig Érd jegyzője jár majd el.

Mindez hátrányosan érinti a törökbálintiakat, mert az egyszerűbb építési ügyeket is Érden kell majd intézniük és hátrányos az önkormányzat számára is, hiszen minél távolabbra kerül az építéshatóság, annál nehezebb lesz az építési fegyelmet fenntartani, de kérdésessé válik a helyi Építéshatósági Iroda dolgozóinak jövője is.

A tervezet a hatóságok és működési területük kijelölésén túl tartalmazza a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet olyan tartalmú módosítását is, amely szerint a jövőben az ilyen feladatokat építőmérnöki, valamint településmérnöki szakképzettséggel rendelkezők nem láthatják el. Ebben a munkakörben csak építészmérnöki, vagy ezzel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezők dolgozhatnak - amennyiben változtatás nélkül fogadják el a tervezet.

Törökbálint érdeke az, hogy a városban maradjon az önálló építéshatóság jogkör, ezért a képviselő-testület egy olyan nyilatkozatot fogadott el, melyben kéri, hogy a kormányrendelet úgy módosuljon, hogy azok a települések, amelyek vállalják ennek feltételeit - a kiemelt ügyek kivételével - továbbra is megtarthassák az I. fokú építéshatósági jogkört és kitért arra is, hogy a képesítési előírásoknak a tervezet szerinti módosítására ne kerüljön sor.

A képviselő-testület Elek Sándor beruházásokért felelős alpolgármester előterjesztésében foglaltakat támogatva úgy határozott, hogy nem ért egyet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) kormányrendelet olyan tartalmú módosításával, mely szerint a kormány az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó építésügyi hatóságként a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Azt javasolták, hogy továbbra is maradjon meg az a lehetőség, amely szerint amennyiben ennek a feltételeit a település biztosítja, az általános építési hatósági jogkör helyben gyakorolható legyen. A grémium a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) kormányrendelet tervezett módosításával sem ért egyet és javasolja a jelenlegi képesítési előírások megtartását.

Felkérték a polgármestert, a határozatot juttassa el a Belügyminisztérium részére, azzal a kéréssel, hogy a társadalmi egyeztetésre biztosított határidő letelte ellenére a véleményt a jogszabály-előkészítés során szíveskedjenek figyelembe venni.


Névhasználati kérelem

Lukács Lóránt a Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület elnöke azzal a kéréssel fordult a képviselő-testülethez, hogy az augusztus 2-án egyesületté alakult civil szervezet elnevezésében használhassa a város nevét.  A képviselők igent mondtak a kérésre, az engedély határozatlan időre szól, visszavonására akkor kerülhet sor, ha az egyesület olyan módon használja a város nevét, amivel sérti az itt élők, az önkormányzat, vagy a város jó hírnevét.


Az iskola továbbépítésének helyzete

Az iskola, sportcsarnok és uszoda építésére 2010. március 26-án kötött építési koncessziós szerződést az önkormányzat. A beruházás a szinte mindenki által ismert okok miatt lassan két éve áll. Az Új Széchenyi Tervben a kormány kötelezettséget vállalt a projekt befejezésére és a komplexum működtetésére. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban már csak az építkezés befejezése szerepel a tervek között, a működtetés az önkormányzatra hárul.

A több mint egy éve húzódó tárgyalásokat követően a véleményeltérések lassan tisztázódni látszanak, a konzultációk résztvevői abban már egyetértenek, a 44 százalékban elkészült beruházást folytatni kell és el kell érni, hogy a következő tanévtől az iskola használatba vehető legyen.

A képviselő-testület már több alkalommal is zárt ülésen tárgyalt a kialakult helyzetről. A magánbefektető, a minisztérium és az önkormányzat részéről teljes körű konszenzus szükséges az építkezés folytatásához, így a feleknek engedményeket kell tenniük egymás javára. Ehhez a megkötött szerződések felszámolására és az elvárt feltételek megléte mellett új szerződések megkötésére is szükség van.

A tárgyalásokat követően abban megállapodtak, hogy a projekt értéke - a 2010-ben kötött szerződéssel azonos műszaki tartalom mellett nettó 5,3 milliárd Ft. Hosszabb vitát követően már abban is megállapodás született a felek között, hogy ebből az állam a jelenlegi készültségi állapot figyelembe vételével nettó 2,4 milliárd Ft-ot kifizet a magánbefektetőnek. A hátralék további részét az építkezés ütemének megfelelően az igazolás tartalma szerinti havi részletekben teljesítik.

A magánbefektető és az önkormányzat között most arról folyik a vita, hogy melyek azok a költségek, amelyek az állami szerepvállaláson túl jelennek meg és a kormány az önkormányzattól várja annak megfizetését. A helyi tárgyalófelek azt képviselik a megbeszéléseken, hogy az önkormányzat vétlen az ügyben, ezért nem terheli felelősség a kialakult helyzet miatt. Azonban vállalják, hogy szerepük van a végkifejlet alakításában és kötelességük közreműködni a régi szerződések módosításában, mert ez a feltétele az építkezés folytatásának. A magánbefektető nem vitatja az önkormányzat álláspontját, de a folytatás érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy az igazolt költségek közül az állam által finanszírozott költségek feletti részt a város vállalja át. (Az önkormányzat honlapján mindössze nem egészen egy napig látható előterjesztés szerint 1,8 milliárd Ft körüli összegről van szó.)

A testületi jóváhagyás kezdeményezése a 16 + 8 tantermes tagiskola projekt önkormányzati finanszírozása című napirend kapcsán nyilvánosságra hozott határozat szerint a következőkről döntöttek:

Tudomásul veszik a kormány által kiadott 1219/2012. (VI.26.) számú kormányhatározatban foglaltakat, azaz a megkezdett, de jelenleg szünetelő beruházásnak az állam által történő kiváltását és a PPP konstrukció megszüntetését, valamint a koncessziós szerződésnek építési szerződéssé történő módosítását. A felépítményeknek helyt adó földterület tulajdonjogáról - a kormányhatározat illetve a képviselő-testület 163/2012. (V.31.) határozata szerint - ellenérték nélkül a Magyar Állam javára lemond. A kormányhatározat végrehajtását szolgáló egyeztető tárgyalásokon deklarált 5 343 390 000 Ft-nak, az általános forgalmi adóval növelt összegű beruházási aktiválási értékét elfogadják, azzal, hogy érvényesítése mellett kerüljön sor a jelenleg még érvényben lévő építési koncessziós szerződés megállapodás alapján történő felmondására, illetve a továbbépítés érdekében az építési szerződés megkötésére a felek kölcsönös érdekeinek érvényesítése mellett.

Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy az építési koncessziós szerződés nem csak az épület megépítéséről, hanem az építés finanszírozásáról, és nem utolsó sorban annak 8 éven át tartó üzemeltetéséről is rendelkezett a tárgyalások továbbvitele kapcsán szükségesnek tartják tisztázni az épület jelenlegi állapotának és befejeztetésének állami átvételén túl a finanszírozási költségek kötelezettségvállalását, valamint azt is, hogy az építési koncessziós szerződésnek az üzemeltetésre vonatkozó feltételei fenntarthatók-e.

Figyelemmel a rendelkezésre álló jogi szakvéleményre, valamint az önkormányzat szorult gazdasági helyzetére, a beruházás során már felmerült, illetve a befejezéssel kapcsolatos költségek tekintetében - az állam által vállalandó építési költségeken felül - csak korlátozott önkormányzati részvétel lehetséges.

Felhatalmazták a polgármestert arra, hogy folytasson további tárgyalásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a magánbefektetővel arról, hogy a beruházás továbbfinanszírozásához még szükséges összeg az állam részéről kerüljön biztosításra.



 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2017 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!